Dan nagyon rosszul nézett ki. Elvesztette az eszméletét..basszus. Át kell változnom
Régen változtam már át, lehet fájdalmas is lesz. Deh Danielért bármit. Basszus.
- Oli...ah...fáj.. - nyoszorgott Dan. - Figyelj ide nagyon. Átváltozok. Erősen kapaszkodj belém. Érted? - néztem szemébe.
Dan csak bólintani tudott. Annyira rosz volt így látni szerelmemet, hogy szenved.
Még a szüleim meséltek valamit a sorsról. A lélektársról. Hogy ha megtalálod a leki társadat, sosem tudsz majd nélküle élni... Hát én megtaláltam. Dan nélkül szenvedek. Ha nem érezhetem vattacukor illatát...megpusztulok.
Amilyen gyorsan csak tudtam, átvaltoztam.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Igen, a szemem nem vörös. Ez az Ősi Alfaság miatt van így. Narancs a szemem. Ha esetleg embeti alakban felizgulok vagy felidegesítenek, akkor is megváltozik a szemem színe.
A legenda szerint van lelki társa mindenkinek. Csak meg kell találni Volt idő, mikor a lelki társak egy testben éltek. Az alfa-omega kapcsolat volt a legerősebb kötelék, melyet farkas el tudott képzelni. Egymásnak voltak teremtve. Viszont egyszer az egyik pár hatalmas butaságot csinált. Összeveszett, olyan szinten, hogy a Sors, szétválasztotta őket. A Sors olyan haragra gerlyedt, hogy az össze kapcsolatot szétválasztotta, és szétszórta őket a világban. A mai napig nem lehet kibékíteni a Sorsot, ezert az emberek keresik a lelki társaikat. Ha egy alfa rátalál az omegájára, felettébb erős birtoklási vágyat érez iránta. Mind a mai napig ritkák ezek az esetek. Az emberek nem talaljak meg a lelki tarsaikat. Deh ha ez megtortenik....egy életre szóló, emlékben gazdag élet vár a párra.
Es én, Oliver Taylor rátaláltam erre a leklki társamra. Még sosem éreztem ennyire erős szerelmet és vonzalmat senki iránt. És ez a valaki, Daniel Evans.
A korház felé futva értettem meg az életem értelmét. Van értelme hogy éljek. Hisz itt van ez a fiú, akit szeretek. Es.. Nem tudom elkepzelni nelkule az eletemet...
Perspectiva lui Daniel:
Minden homályos... Mintha Oliver átváltozott volna farkas alakjába... Hatalmas volt.
Miután bevitt a korházba, egy guruló ágyra raktak, és mindenféle helyre eltoltak. Egyszer csak egy műtő következett. Megjelent a doki aki egy alfa volt, és egy Alfa ápoló. Oda nyújtotta nagy kezét, hogy addig is amíg összevarják a sebet picit megnyugtasson. A művelet közben szitkozódtak hogy egy Alfa hogy üthet meg egy omegát. Ugyanis nagyon elítélik azt hogyha egy alfa kezet emel egy omegára.
Nem tagadom piszkosul fájt az egész. Ha jól hallottam még egy csont is megrepedt az arcomban... De ha Oliver ezt megtudja kinyirja Alexet... Nem akarom hogy Oli bajba kerüljön.
Félálomban voltam mikor kitoltak a műtőből, át egy terembe. Oliver picit később rohant be a terembe, de amint meglátott elkezdett vörösen izzani a szeme, de pár fejrázás után visszaállt narancs állapotba.
– Semmi baj pici... Itt vagyok. –mondta a kezemet fogva.
– Én nem akartam semmi rosszat... –indultak meg félálomban a könnyeim.
Ekkor viszont bejött egy ápoló és kitessékelte Olivert, aki vitatkozott egy sort a személyzettel de kiment. Fél óra múlva az ajtó magától kinyílt, és megemelkedtem. Mintha feküdtem volna valamin.
Megijedtem és forgatni kezdtem a fejem, amikor egy hang megszólalt.
- Csak én vagyok az picúrom... –mondta Oliver.
Ja tényleg. Tud ilyet is.
- Most szükséged van a meleg ágyikóra... –mondta a testhőmérsékletét felerősítve.
- Annyira szeretlek... –motyogtam, majd mély álomba merültem.
