Ösztönök [Jakehoon]

Huszonötödik fejezet

Jake szemszög:

Hoon és én sokkal hamarabb értünk a városba, mint kellene. Ő felvitte mindkettőnk cuccait a szobáinkba, majd kézen fogva elindultunk a városba bóklászni. Igazából fogalmam sincs, hogy merre megyünk, és különösebben nem is érdekel. Egymás közelében vagyunk, és csak ez számít. A külön töltött napok, hetek után igazán Sunghoon hiányos lettem. Sosem voltunk haragba ilyen hosszú ideig. Gyerekként előfordult, hogy civakodtunk, de általában még aznap Hoon kezdeményezte a kibékülést. Változnak az idők, és mi magunk is. Mondanám, hogy felnőttünk, de ugyan. Egymás kerülgetése egy láz miatt igazán gyerekes viselkedés.

De most, hogy szerelmet vallott, és közös jövőt tervez, minden együtt töltött pillanatunkat ki akarom használni. Miyoungot nem ölték meg, de pusztán diplomáciai okokból. Visszaküldték őt oda, ahonnan jött, illetve elérték, hogy kilépjen végleg az életünkből. Ami igazán meglepett, az Seohee viselkedése. Szinte széttépte a lányt, miközben az én védelmemre kelt. Lehet, hogy utálta anyámat, és talán én sem voltam a szíve csücske, de bebizonyította, hogy számítok neki. Végülis, Ő nevelt fel, még ha nem is érezte ezt fairnek. Hiszen én sem érezném túl jogosnak, ha annak a gyerekét kellene nevelnem, aki miatt nem szeret a férjem. Megértem Őt, és lenyűgöz, hogy a történtek ellenére képes kiállni mellettem. 

Sunghoon szerint biztos, hogy már mind tudnak a babáról, hisz alfák, akik hamar észreveszik az efféle változásokat. Én furcsállom, hogy senki nem tette szóvá, még Yeji sem. De Hoon szerint azért, mert tiszteletben akarják tartani a saját döntéseinket, és kivárják, míg mi magunk késznek nem érezzük magunkat egy ilyesfajta vallomásra. Legalább nem ítélnek el. Őszintén, picit félek visszamenni terhesen a suliba, de megegyeztünk abban, hogy csak addig járok, míg nem lesz túl nagy a pocim. Utána magántanulóként folytatom tanulmányaim, de addig is, a múltkori eset elkerülése miatt mindig mellettem kell lennie valakinek. Én persze tudom, hogy Kai, Taehyun és Soobin is örömmel támogat majd, valamint Jayről sem felejtkezhetek meg.

Egy babaüzletbe megyünk be, ami már most furcsa. Nem korai ilyen helyekre járnunk? Még csak pár napja tudtuk meg, hogy egy baba van a szívem alatt. Mindegy, inkább ráhagyom a dolgot. Túl izgatottnak tűnik, mintha már a terhesség utolsó napjaiban lennénk, és bármikor szülhetnék. 
- Nézd ezeket a babacipőket! - mutat fel egy királykék színben pompázó darabot. 
- Még azt sem tudod, hogy mi lesz a neme - kuncogok fel aranyosságán, mire kihívó arckifejezést ölt magára. 
- Biztos vagyok abban, hogy fiúnk lesz. Érzem - győzköd, így inkább rá hagyom a dolgot. - Jay és Won lesznek a keresztszülők, ugye? 
- Hát, túl sok barátom van - húzom el ajkaim. Valójában bárkit el tudnék képzelni erre a szerepre. 

Yoochan is megérdemelné, tekintve, hogy Ő a legrégebbi ismerősöm. Az egyetlen személy, aki a pici, boldog énemet is ismerte. Ugyanakkor Kai is tökéletes lenne, főleg, hogy az elmúlt hetekben a legjobb barátommá nőtte ki magát. Nála kedvesebb, odaadóbb személyt nem ismerek. Egy igazi angyal. De mindkettejükkel az a gond, hogy nincsenek párkapcsolatban, keresztszülőnek meg párt illik felkérni. Yeonjun Soobinnal, és Taehyun Beommal is lehetne. Ahj, ez a kérdés túl nehéz!
- Ezt vegyük meg! - mutat fel ezúttal egy bodyt is, melyek "Apa szeme fénye" felirat van. Meg fogunk őrülni az elkövetkezendő hónapokban... 
- Hoon, ez még hónapok kérdése - ellenkezek újra, de feleslegesen, mert ez is a kosárban landol. 
- Na és ez? - vesz le ezúttal egy hosszúnadrágot, de esküszöm, hogy az még egy három évesre is nagy lenne. - Írnunk kellesz egy listát, hogy miket kell venni. Meg majd ha úgy döntesz, hogy te is benne vagy, akkor meg akarlak jelölni! - magyarázkodik a ruhák nézegetése közben. Én viszont lefagyok előző mondatánál. 
- Megjelölni? - kérdezek vissza meglepődöttségemben. 
- Ühüm - bólint, s a cuccokat letéve fordul velem szembe. Két keze közé zárja arcomat, miközben lányan mosolyog. - Tudatni akarom a világgal, hogy te csak az én kincsem vagy! - jelenti ki, majd ajkaimra hajol. Furcsa belegondolni, hogy talán sosem jövünk rá az érzéseinkre, ha nem történik meg akkor és ott az első lázam. Mindent az ösztönöknek köszönhetünk, és utólag visszagondolva, semmit sem bánok. Szeretem Sunghoont, az én egyetlen alfámat. 

VÉGE

De még lesz két különkiadás a könyvhöz, szóvaaal érdemes maradni^^

Ui: Tippeljetek kik lesznek a keresztszülők