Charlotte Valerie Umbridge Avagy a Pink Démon Lánya //SZÜNETEL//

10

A lány még pár lépést hátrált, majd megfordult és szapora léptekkel elindult vissza a kastélyba. Nem érdekelte ha hiányzik az óráról, az sem ha büntetést kap. Csak tűnjön el.Az idő elég rossz volt már reggel óta esett, és nagy volt a sár, és még mindig nem állt el. Az elágazódáshoz érkezett, de ahelyett hogy visszament volna a Roxforba a kviddics pályára ment. Lépteket hallott mögüle, de nem érdekelte, magához hívta a seprűjét és elindult a pálya felé mostmár repülve. A léptek elhalkultak, de nem álltak le. Miután leszállt a lány a pályára, eldobta a seprűjét, belevert a falba majd kisétált a pályára, leült a közepére, miközben felhúzta a térdét és elkezdett sírni, ahogy már rég nem tette. Már járt neki, ennyi sérelmet nem tartott sohase magába ennyi ideig. Mindig volt kivel megosztania...

- Valerie!!! – lihegte egy hang mögüle és csak egy valaki hívja így. A lány dühösen kisírt szemekkel felállt, a hang irányába fordult majd elővette a pálcáját.

- Tűnj el Malfoy – a srác megállt majd a lány szemeibe nézett és észrevette hogy sírt.

- Azt csinálok amit akarok, mit gondolsz most megfordulok és elmegyek? – forgatta a szemét, majd eltolta a fejétől a felé tartott pálcát.

- Jó lenne ha eltűnnél – mondta Charlotte, de a hangja kicsit elcsuklott. Lerogyott a földre, a pálcáját is elejtette és elkezdett újra sírni. Nem úgy mint az előbb, nem bömbölt hanem nyitott szemekkel, rezzenéstelen arccal. Kicsit ijesztő volt.

- Jó lenne, de nem mehetek vissza az osztályhoz, még azt hinnék hogy nem tudtalak visszahozni. Hagrid küldött te hülye – forgatta ismét a szemét Draco.

- Jó, kösz...jól vagyok elmehetsz – szedte össze magát a lány és felállt hogy a fiú szemébe nézzen.

- Látom – húzta hitetlen mosolyra a száját Malfoy.

- Ne pont most érdekeljenek már az emberek problémái, nem arról vagy híres hogy bunkó, egoista, apa problémákkal küszködő platina szőkehajú srác vagy? – nézett a lány továbbra is Draco szemébe, nem megtörve a szemkontaktust.

- De...tudod mit? Nemfogok veled itt leállni lelkizni – kicsit lett ideges (látszólag) a srác, majdhirtelen váltott és mosolyra húzta a száját. Megfogta a lány kezét éselindultak. Nem tudta hová vitte a fiú, de igazából nem érdekelte. Bárhollegyen csak ne ott. A fiú elvitte a három seprűbe. Legalább 5 tűzwiskeyt ittakmeg, de többet Charlotte. Még egyet és még egyet... Miután még tudott a lábánállni, de már kellőképpen nem fog emlékezni semmire ami történt elindultakvissza. Visszamentek a kviddics pályára