Charlotte Valerie Umbridge Avagy a Pink Démon Lánya //SZÜNETEL//

20

- Jól van na legalább had  lássam a tortát – tört utat magának miközben fellökte Lunát és Nevillet, a fejem vörös lett a dühtől majd a lány után indultam aki megállt a tortám előtt.

- Kívántál már valamit? – kérdezte ,,kedvesen", én enyhén bólintottam, ugyanebben a pillanatban elfújta az összes gyertyámat azzal megfordult és lassan elindult. – Hát mostmár nem fog teljesülni – mosolygott majd bemutatott miközben megpördült és a szemembe nézett.

Közelebb mentem hozzá az arcába nyomtam a képem és nyugodt hangon ezt mondtam.

- Örülj magadnak ugyanis azt kívántam volna hogy halj meg – kacsintottam rá, majd megfordultam és visszamentem a többiekhez.

Pansy láng vörös fejjel konkrétan elrohant a helyszínről.

- ÉGÉÉÉS!!! – mondták az ikrek miközben lepacsiztak velem.

- Szép volt Valerie – mondta Draco és kacsintott.

- Kösz Malfoy – örülök hogy visszatértünk erre.

A buli nagyon jól sikerült amíg Dolores meg nem érkezett.

- Mi ez a mulatság? – kérdezte édesanyám a ,,kedves" mosolyával.

- Tudja a lányának ma van a születésnapja – forgatta a szemét Harry.

- Igen? Charlotte tényleg ma van? – kérdezte Dolores miközben a varázspálcáját elővette és gyilkos szemmel pásztázott.

- Nem...nem ma van – tudtam ez mit jelent, nem akartam hogy rosszabb legyen.

- Charlie!! Állj ki magadért – mondta dühösen Harry miközben megfogta a kezem.

- Igen!! Mi nem így ismerünk – állt mellé Ron és Ginny. Egy halvány mosolyt elejtettem majd visszanéztem anyámra aki ,,ártatlanul" elmosolyodott.

- Srácok – néztem a többiek felé hálásan – köszönöm ezt a kis bulit, de nem kellett volna, hiba volt... - mondtam ki, majd lehajtottam a fejem és elindultam vissza a kastélyba, mellettem pedig Dolores lépkedett.

- Jó kislány – simította meg az arcom, majd megpofozta. Már szinte meg se kottyant a vörös vér csík amit a 24 karátos, arany és pink gyűrűje okozott.