𝗕𝗮𝗿á𝘁𝘀á𝗴 𝗘𝘅𝘁𝗿á𝗸𝗸𝗮𝗹|𝚓𝚓 𝚖𝚊𝚢𝚋𝚊𝚗𝚔(𝕤𝕫𝕦𝕟𝕖𝕥𝕖𝕝!)

Amnézia?

JJ szemszöge

Mire észbe kaptam Rafe és Topper szétvert arccal feküdtek előttem. Mitsem törődve a földön fekvő srácokkal indultam meg Ashley felé. Eszméletlenül feküdt mégis aranyos volt így is. Legugoltam mellé majd karjaimat kinyújtottam. Jobb kezem lába alá helyeztem míg a balt a tarkójára. Menyasszony pózban vittem be a házba Kie-ekhez. Mikor meglátták a kezemben eszméletlen lányt megijedtek. Mind féltünk. Féltünk, hogy most mi fog következni. Féltünk attól, hogy talán Ashleynek komoly baja lesz. Félünk attól, hogyha amnéziás lesz nem fog ránk emlékezni. Félünk, hogy újra elveszítjük, és félek, hogy talán soha többet nem látom újra. Egyikünk sem szólalt meg. Anélkül is tudtuk, hogy elkel vinnünk a kórházba. Elindultunk a bejárati ajtó felé mikor John B hírtelen megállt. Egyikünk sem értette, hogy miért. Arcáról a rémültséget lehetett leolvasni.

- Hé, John B mi a baj? - tette JB vállára Kie a kezét. JB csak felé fordult és megölelte, majd Pope-ot is és engem is.

- Nekem elkel mennem valahova. Ti vigyétek Ashleyt a kórházba. Remélem még találkozunk srácok - elköszönt majd ott hagyott minket lefagyva, értetlenül. Kis idő után mind észbe kaptunk. Én elvittem Ashleyt a kórházba Kiara és Pope pedig elmentek megkeresni John B-t. Nem hagyjuk megint elmenni.

~Kórházban~
Már vagy fél órája várok, hogy kijöjjön az orvos és megmondja, hogy mi van Ashsal. Popenak is írtam vagy kétszáz üzenetet, de nem válaszolt. Próbáltam Kiarat hívni, de kinyomott. JB-nek is írtam, de ő sem válaszolt. Utolsó lehetőségem az lett volna, hogy Sarahnak szólók, de neki nem akartam mert simán elmondhatná Rafenek vagy Wardnak, ha Ashnak amnéziája lesz. Így hát ezt az ötletet elvetettem. Ashley anyját, Savannah-t. Írtam neki egy üzit, hogy jöjjön a kórházba és itt mindent elmondok. Tíz perc alatt megérkezett tudván, hogy a lányával történt valami. Mikor megláttam berohanni az ajtón megindultam felé.

- Szia JJ - köszönt kedvesen.

- Szia Savannah - köszöntem vissza - gyere velem. Mindent elmondok az elejétől a végéig.

- Ashley-vel történt valami igaz? - kérdezte lehajtott fejjel.

- Igen... - böktem ki, mire az orvos kilépett a szobából. Gyors léptekkel teremtem mellette, amitől kicsit megugrott az ijedségtől.

- Jó napot Mrs.Baybank - nyújtotta a kezét. Megfogtam az említett testrészt és vissza köszöntem.

- Magának is Dr.Will - néztem rá a köpenyén lévő kis táblára, amire a neve volt írva.

- Sajnálattal kell közölnöm, hogy Ms.Brownnak amnéziája lesz - ledermedtem. Gondolkodni sem tudtam a hírtelen jött választól. Ashleynek... Amnéziája lesz? Vagyis nem fog ránk emlékezni... Nem fog RÁM emlékezni.

- Bocsánat, de hány évre vissza esően veszti el az emlékeit a lányom? - kérdezte Savannah a főorvost.

- Minimum négy év - hajtotta le fejét. Négy év?! Négy évre vissza esően felejti el a velünk töltött idő?

- Maximum hány év? - kérdeztem most én. Csak ne azt válaszolja, amire gondolok. Az nem történhet meg! Soha! Nem felejthet el Ashley! Én vagyok a legjobb fiú barátja. Kiara a legjobb barátnője. John B-re és Pope pedig úgy néz, mintha a testvérei lenénnek.