𝐈'𝐦 𝐧𝐨𝐭 𝐚𝐥𝐨𝐧𝐞/ Jaywon. ff.

Prank

Jungwon

Ahogyan azt Kai al megbeszéltük, követtük az iskolába a két fiút. Ő Beomgyut és meg Jayt. Az este folyamán arra is rá jöttem, hogy én ismerem őket, hiszen ők is abba a suliba járnak vagy Kai esetében csak járt mint ahova én is jártam volna. Na meg persze ők is pont úgy mint Jay ék most, jártak az elhagyatott házunkba.
Na de vissza térve a lényegre. Követtem Jay-t és hallgatództam Rikiéknél. Tudtam, hogy mire készülnek. Vagyis, hogy Yeonjun mire készül. Mikor Jay éhes lett megindult a büfébe és ők kapva az alkalmon követték is őt, majd egy kicsit messzebb a büfétől le ültek figyelni a fiút, de arra senki sem számított, hogy Beomgyu is jön.

Köszöntem Kai nak majd figyeltem tovább az eseményeket. Riki csúnyán nézett Jay re, Yeonjun pedig Beomgyu ra. Idegességükben mind a ketten el kezdtek hintázni a székeiken így én kihasználtam ezt és oda sietve hozzájuk kicsit, de pont eléggé meg löktem őket ahhoz, hogy hátra boruljanak a székkel. Furcsán egymásra néztek majd Yeonjun szólásra is nyitotta a száját míg Kai hangosan nevetett mellettem. Persze a két fiú is alig bírta tartani magát de mivel nem akartak rosszat maguknak inkább próbálták elrejteni azt.

-Te is érezted ezt Riki?
-Igen éreztem. Valaki kurvára de meglökött minket!

Tovább nevettünk rajtuk mire Kai nak is eszébe jutott egy jó kis poén. Vagyis nekünk az, lehet nekik már nem annyira.

Megfogta óvatosan a két fiú fejét, gondolom az erejével elintézte, hogy ők ezt ne érezzék majd hirtelen egymásnak nyomta őket, tudjátok mint a bl dramakban mikor a két srác nem meri lekapni a másikat így a harmadik személy össze nyomja őket, hogy smároljanak. Hát igen. Ők is smároltak egyet de mivel nem kedvelik egymást úgy így kiabálás lett a vége.

-Te normális vagy? Miért csináltad ezt?
-Nem én voltam!
-Akkor meg mégis ki ha nem te? Egy szellem vagy mi a faszom?
-Honnan tudjam bazdmeg? Te is tudod, hogy kit szeretek szerinted akkor pont téged akarlak csókolgatni?

És itt lett vége a mókánknak, hiszen olyan történt amire mi sem számítottunk.
Megjelent Sunoo mérges tekintettel Riki elött.

-Az amit írtam a barátaidra is vonatkozik Nishimura! Kérj bocsánatot Yeonjuntól és felejtsétek el ezt az egészet!
Nem kell mindig a bűnbakot keresni.

Riki csak szomorúan a fejét lehajtva dünnyögött valami bocsánat félét mire Sunoo újra megszólalt.

-Nem hallottam rendesen!
-Bocsánat Yeonjun! Így már megfelel?
-Tökéletes. Szemmel tartalak Nishimura! Ne felejtsd el csak egy esélyed van nem több!
-Értettem Sunoo! Nem kell az orrom alá dörgölni.
-Helyes. Na én mentem. Sziasztok!

És ezzel be állt a büfé sorba Jay ék mögé.

-Jól ki osztottad őket! Menő vagy Seonwoo.
-Ugyan. Csak próbálom észhez téríteni. Nézett hátra de már nem volt ott a banda.
Oh mi amúgy nem is ismerjük egymást! Kim Seonwoo vagyok de nyugodtan hívj csak Sunoo nak.
-Choi Beomgyu.
-Ya! Yeonjun a tesód?
-Jézus miért hiszi ezt mindenki? Nem, nem Yeonjun a tesóm hála égnek. Soobin az én bátyám.
-Oh hát... Ő nem is olyan vészes. Látszik rajta hogy csak azért van velük, hogy ne legyen áldozat. Még egyszer se láttam volna, hogy ő ütött meg valakit, ahogyan Taehyunt se. Ők jó emberek. Szerintem.
-Mi is így gondoljuk. Figyi Sunoo... Eddig nem mertem kérdezni mivel féltem, hogy rád is rád fognak szállni de, nincs kedved majd suli után velünk lógni?
-De miért ne. És amúgy akkor ma majd suli után tudod a parkban találkozunk.
-Ja igen tényleg. Köszi, hogy emlékeztetsz. Majd ott találkozunk.

Úgy gondoltam, hogy most hagyom őket beszélgetni inkább megkeresem a négyes bandát. Meg is találtam őket de most már csak hárman voltak. Soobin nak gondolom valami dolga akadt. Ahogy közeledtem hozzájuk igen érdekes beszélgetésnek lehettem fültanúja.

-Ya ha ezek ketten egymásba szeretnek nem tudom mit csinálok.
-Nekem mondod hyung? Kilencedik óta bele vagyok zúgva Beomgyu ba de ő egyfolytában csak Huening el lógott. Miután meghalt azt hittem lesz esélyem de most ez.