4.fejezet

21 3 0
                                    

Odaértem Alízhoz, de nem találtam sehol! Be kell jutnom abba a fürdőszobába! Lehet már késő? Neem ez nem igaz! Tudom hogy ott van bent, és tudom hogy jól van....ugye? HÁT PERSZE! Be kell törnöm az ajtót..hol is van az a kalapács? Azzal le tudom ütni a kilincset....hol is van, hol is van....megvan! A kamrában! Lerohantam majd megkerestem a kalapácsot majd felfutottam az emeletre.
Itt az idő, Panna le kell ütnöd!
Tiszta erőből rávágtam a kilincsre, mire az hangos csattanással ért földet. Kinyitottam az ajtót, Alíz ott feküdt a padlón.
Megnéztem a pulzusát, az rendben
Hívtam gyorsan mentőt, akik kb 10 perc alatt értek ki. Bevitték a kórházba, ahova én nem mehettem. Tárcsáztam Alíz anyukáját, majd elmondtam, hogy mi történt...jó nem a teljes történetet, csak annyit, hogy át akartam jönni, de így találtam. Mármint Alízt. Természetesen mind a ketten kétségbe voltunk esve, hiszen a kórház látogatási ideje, a mai napra már véget ért, viszont holnap korán reggel be bírunk menni.
Hogy fogom kimagyarázni a letört kilincset? Juj...
Egy ismerős ikon jelent meg a képernyőn:
Ismeretlen: Panna, remélem nem felejtetted el a mai gyűlést...
Nem hát ugyan....A GYŰLÉS! 1 óra kocsival az út, nekem pedig busszal kell mennem! Futottam hazáig, de a mai utolsó odavezető buszt már lekéstem....taxival kell mennem....na de hol a telefonom? OTTHAGYTAM ALÍZÉKNÁL! Az biciglivel is egy fél óra, nem lesz elég időm...

gyilkos barátságWhere stories live. Discover now