gyilkos barátság

9.fejezet

Egy pár napig semmi baj nem történt. Virág sokat volt nálunk, a játékban is szünet van. Az egyik nap, a barátosném felhívott, hogy engem is kiszedett a játékból. Ennek borzasztóan örültem.

A mai napon, behívtak a postára. Kaptam egy levelet.
Tisztelt Panna! Az egyik emberünk, megtudta, hogy miben settenkedsz! Meg akarsz szökni? Pfh...már sikerült is, igaz? Na ebben ne legyél olyan biztos! Üdvözlettel: Ismeretlen;)

Jézusom. Nem nem és nem. Nem lehet. Ha rám rámjönnek, virágra is rá fognak. Szólnom kell neki, minél hamarabb.
Miután oda értem hozzá, Virágot nem találtam otthon. Felhívtam, de nem is csöngött ki. Őt is megtalálták volna? Egyszercsak egy nagyobb árnyékot vettem észre magam előtt. Nos, az biztos nem az enyém de Virágé sem. ATYA ÉG! Most mit csináljak? Nagyon nagyon lassan megfordultam és egy embert vettem észre, akinek az arcába lógott a kapucnia, így már tudtam is, hogy ki ő.
-Panna-Panna...mégis mit gondoltál? Hogy meg tudsz szökni észrevétlenül? Hogy a kis barátnőd ezt megússza? Hm-hm...nem szép dolog ilyet csinálni!
-é-én nagy-nagyon sajná-lom --szipogtam nagyon félősen
-már nincsen vissza út.
-de é-én nem....-majd a fejemhez fogott egy fegyvert

Ekkor az ébresztőm hangjára felébredtem. Basszus! Ez csak egy álom volt. Istenem....
Ma Alízzal megyek pontosabban mennék suliba, de már 10 perce késik. Tárcsáztam az anyukáját
-Szia! Alíz mikor ér ide?
-öhm....Panna....sajnálom, de Alíz...-majd elkezdett sírni-Alíz egy pár napja kómába esett, ma hajnalban pedig elhunyt.
-H-h-hogy elnézést?-itt mar én is sírtam....
Majd megszólalt a telefonom.
Réka:
Na hogy tetszett a játék?;)

Ezennel a történetnek vége! Köszönöm, hogy ilyen sokan olvastátok, viszont nagyon sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Január 14.én, ha minden jól megy, kiadom az új könyvem első fejezetét! Addig is, boldog új évet mindenkinek, majd találkozunk!