sᴏʟɪᴛᴜᴅᴇ || ʙᴛs ᴍɪɴ ʏᴏᴏɴɢɪ ғғ. ||

-»10.rész - Yoongi«-

Fel sem tudom fogni mi történt velem ebben a percben. Hani komolyan megcsókolt? Mármint megint. Ha az a telefon nem szólalt volna meg, akkor valami komolyabb történt volna? Kezd tönkre tenni ez a lány. Egyáltalán hova ment ilyenkor, vissza hozzá? Nagyon aggódom érte, minek engedtem el ilyenkor, hiszen hajnal van! Hülye fejem. Utána kellett volna mennem, de én nem tettem, inkább maradtam és most kikészítem magamat a gondolataimmal. Apa még tegnap közölte velem, hogyha a mai tárgyalást is kihagyom akkor annyi a karrieremnek. Hajnal van, de már jónak ígérkezik ez a nap. A tisztítóba is el kell ugranom, még anya kért meg este rá, hogy hozzam el a ruháit. Szóval eddig tárgyalás és tisztító a napi programom, aztán lehet benézek Hobihoz is. Amióta barátnője van és amióta a nagy Min Yoongi fejét elcsavarták azóta nem járunk bulizni, így nem is tartjuk annyira a kapcsolatot. Kétszóval, magányos lettem. Tervezek ezen változtatni, de most a munkára kell figyelnem, mert a főnököm megfenyegetett. Az apám. Lehet aludnom kellene, kipihenni ezt a katyvaszt a fejemből és majd meglátjuk, hogy alakul a holnap. Jó éjt világ, jó éjt anya, jó éjt emberiség, jó éjt angyalom.

- Csak ügyesen! - kiáltotta utánam anya és az ajtóból visszanéztem mosolygós valójára. Az én anyukám mindig is pozitívan látta a dolgokat, ami néha nem volt a legjobb, de a mosolya sokszor megnyugtatott. Intettem neki egyet és bezártam az ajtót, kezdetét veheti ez a brutális nap. Próbáltam nem idegesen hozzáállni és minél nyugodtabb maradni az odavezető úton.

Amikor már dugóba keveredtem, akkor tudtam, hogy ez lehetetlen lesz az én robbanékony személyiségem mellett. El fogok késni. Este elvették a figyelmem, nem nagyon bírtam aludni, folyamatosan kattogott az agyamban levő kis fogaskerék. Na Yoongi szerintem keress valami jó kifogást, hogy miért is fogsz majdnem fél órát késni. Vagy csak gondolkodj pozitívan és siess ahogy tudsz. Ezen voltam, amint megindult a sor olyan gyorsan mentem utána, ahogy csak tudtam. 5 perc és ott vagyok.

Úgy futottam a parkolótól egészen az üvegajtóig, ahogy csak tudtam. Lihegve néztem a recepciós srácra.
- Már fent várják Min úr. - bólintottam és ismét kezdetét vette a futólépés. Egy lift sem volt szabad így kettesével vettem a lépcsőfokokat. Sokat késhettem, ugyanis egy velem egykorú lány is éppen rohanva szállt ki a nyitódó fém ajtók közül.
- Áh, Ms. Jung! Öröm kegyedet ismét látni. - egy apámmal egy idős férfi állította meg a lányt, mondjuk simán rá is mondtam volna, hogy ő az.
- Köszönöm Mr. Min, magát is. Apám, ha jól sejtem akkor már bent vár. - amint melléjük értem már biztos lehettem benne.
- Fiam, éppen időben. - zavarodottan néztem az órámra, de hiszem 15 perce késésben vagyok.
- Azt mondtad egészre legyek itt. Már 9 rég elmúlt.
- Nem mondtam? Eltolódott fél órával. - most nem tudom, hogy leszedjem-e az öregem fejét vagy inkább örüljek ennek a hírnek.
- Nekem sem szóltak a változásról. - a lány nekem háttal volt, így nem láthattam az arcát, de a hangja nagyon is ismerős volt. Túl fáradt vagyok én ahhoz, hogy elkezdjem találgatni. Annyi lánnyal feküdtem már le, biztosan ő volt az egyik és most, ha meglát akkor a halálomba fog taposni azzal az oltárain szexi lábával és a tűsarkújával.
- Sajnálom, hogy egyikőtöknek sem szóltunk és ha már itt tartunk hadd mutassalak be titeket egymásnak. Fiam, ő itt a cég egyik feje Jung HaNeul. Hani drágám, ő itt a fiam Min Yoongi. - ez egy álom? Ugye csak viccel velem? Amilyen gyorsan megfordult, tudtam, hogy ő sem hiszi el és az arca láttán akkora nagy mosoly ült ki az enyémre, hogy így még soha senki sem látott ezelőtt.
- Nagyon örvendek HaNeul, rég találkoztunk. - hajoltam meg angyalom előtt.

Olyan szexi ebben a ruhában, nem is tudok másra figyelni. Ahogyan előadja a prezentációját az valami hihetetlen, a gyönyörű száját formázza, hogy szavakat alkosson, a szép kis kezeivel mutogat mondandója közben és a szeme néha felém néz. Elvarázsolt. Apám cégének összes pénzét belefektetném ebbe a csodás lányba. És nem kellene erre gondolnom, de szívesen meg is fektetném, ezen a szép, nagy asztalon. A nevemet nyögné egészen addig, amíg el nem megy és ameddig a háta ívbe nem fezsül. Istenem kérlek engedd meg, hogy megbasszam!
- Ezért gondolom úgy, hogyha cégeink társulnának, akkor a jövedelem kamatozna és az eladásaink az egekbe lennének. Jövő ilyenkor akár 8 milliárddal is több bevételt tudnánk összehozni, mint amennyi a havi átlag volt. - ennek kb a felét sem értettem, de nagyon meggyőző volt ennek ellenére is. Nem csak nekem, hanem mindenki másnak is tetszett kivétel nélkül. Szép volt Hani.
- Mint ahogy a lányom is mondta, mint a kettő vállalatnak hasznos előnyei lennének ebből. - összeszedte papírjait és leült velem szemben. Nem bírtam magammal, szemem rá vezettem és kicsit sem érdekelve, hogy sok ember tartózkodik velünk egy légtérben, végimértem. Ingének első két gombja szabadon lógott és mellei szinte kibuggyantak alóla. Tán nem kicsi rád drágám? Szívesen letépném róla itt, mindenki előtt. Észre vehette, hogy bámulom, de nem tudta magát elrejteni. Fejét lehajtotta és valami után matatott táskájában. Hoppá egy sms.

„Hani
2 perc múlva a folyosón?"

Odalent valami nagyon megmozdult bennem és alig hittem el, amit az imént olvastam. Visszaírtam neki egy rövid ok-ot válasznak és megvártam ameddig kiment, utána én is szépen lassan kislisszoltam.
- Itt vagyok, mit szerettél volna? - mutató ujját számra tette és elhallgatatott.
- Azt hiszed nem veszem észre, hogy méregetsz? - nem volt mérges, igazából fogalmam sem volt mire akart kilyukadni.
- Ha ilyen kihívóan öltözöl fel, akkor nem csak én foglak megkívánni szívem. - hajoltam bele arcába. Viszonylag hamar közel kerültem hozzá, ami ismeretségünk óta gyakran előfordult. Köztünk lehet érezni a feszültséget, hogy mennyire kívánjuk a másikat. Kár lenne tagadnia, ha egyszer így van.
- Tudod, nem ez volt a célom. - próbált nyugodtnak tűnni, de akármennyire igyekezhet, én észre veszem ha hazudik.
- Hitegesd csak ezt magadnak angyalkám, de eljön egyszer az a nap, hogy te sem fogod ezt elhinni és nem fogod bírni. Akarsz engem, le se tagadhatod. - mintha annyira akarná. A szájrágása, a szemkontaktus kerülése és a levegővételének szabálytalansága egyértelmű jeleket adtak.
- Tényleg kívánlak, de tudod miért? A barátom hetek óta hozzám sem ér, nincs kin levezetnem a vágyaim. Nem tagadom kurvára vonzódom hozzád és jól esne kiadni magamból a feszültséget, de nem fogom megcsalni még ha nagyon is próbálkozol. - az a fickó sem lehet éppen egy élesszemű ember, ki ne akarna lefeküdni vele? Ha kedve nincs is hozzá akkor legalább kielégíthetné máshogy. Az meg hogy ekkora esélyem van csak dob az önbizalmamon, nagyon tetszik ez a helyzet.
- Van egy megoldás, ami mind a kettőnknek a javunkat szolgálja. A csók nem tabu, mert már egy párszor lekaptál, szóval annyira nem lehetek rossz, hogy többet akarj belőle. - kíváncsivá tettem volna? Hiszen nem voltam elég egyértelmű, de ötletet adtam magamnak. Megoldhatom mindkettőnk problémáját.
- Hallgatlak. - szóval már fél lábbal benne van, ami jó, mert így terpeszben lehet. Csak kérlek Istenem, előttem csinálja.
- Inkább megmutatnám, de nem itt. Tudsz egy csendesebb helyett, ahol senki sem zavarna? - megfogta a kezem és a folyosón lévő egyik ajtóhoz vezetett. Egy kisebb tárgyaló terem.
- Tökéletes. - szembe fordítottam magammal és olyan kiéhezetten tapadtam szájára, hogy meg kellett fognom nehogy hátra essen. Az ajtót szépen kulcsra zártuk és tovább faltuk egymást. Hátrébb toltam és fenekébe markoltam, majd felhelyeztem az asztalra. Innentől kezdve kezdetét veheti a móka.  

Igazság szerint itthon fekszem lassan egy hete betegen és csak hajnalban tudok részt kitenni. Igyekeztem, de hát nem volt elég. Az írásomon látszik, hogy valami történt és az sajnos a valóság show. A netflixen találtam egy párat és egyet ki is végeztem, már csak a másodikból kell egy évad és annyi. Ezek annyira nyálasak néhol és annyira perverzek, hogy ötletet adtak, ha már én nem tudok szerezni. Remélem tetszett és várjátok, hogy mit talált ki Yoongi ;33

Puszi nektek és kitartást a hétre - Ava<33

22/03.02 (4 körül lett kész csak már fáradt voltam)