TITKOS KÜLDETÉS

1| 07.

A hormonok teljesen megkavartak.
Lángra kapott minden!

- Kurvára megcsókolnálak - suttogta.

- Akkor tedd - de fogalmam sincs, hogy mégis minek mondtam ezt neki, de James megtette. Olyan nagy vággyal és hevesen lekapott, hogy a pillangók teljesen megbolondultak a gyomromban.

- Menjünk be! - morogta a csókcsata közepette és megmarkolva a fenekemet felkapott. Egy kis sikoly hagyta el a számat, de hagytam, hogy becipeljen a hálóba és ledobjon az ágyára.

- Hogyan kell kicsatolni ezt a szart?! - bénázott a mellemet takaró anyaggal.

Nevetnem kellett rajta.

Azonban amikor nagynehezen, de kicsatolta azt egyszerűen csak kurvára bepánikoltam.

Mégis mi a francot csinálok?

Ő a célpontom. Csakis a célpontom.

Szerencsére - vagy sem - egy-egy telefoncsörgés zavart meg minket, úgyhogy mind a ketten elrohantuk megkeresni a telefonokat. Közben pedig azonnal vissza is aggattam magamra mindent - nehogy már pucér legyek - majd berohanva a fürdőszobába gyorsan fel is vettem a mobilomat.

- Igen?!

- Zavarok? - kérdezte egy ismerős hang.

Ki más lenne, ha nem Kevin!

- Mi van? Mit akarsz?! - agyfasz, hogy nem képes magamra hagyni egy percre se.

- Csak tudni akartam, hogy hogyan haladsz.

- Minden a legnagyobb rendben.

- Éppen nem alkalmas, ugye? - kacagott.

- Valahogy úgy.

- Szuper - dünnyögte - Akkor add neki oda magad és szerezd meg, amit kell.

- Kevin..hagyd abba!

- Oh, baszki, várj - sóhajtott egy hatalmasat - Te ezt amúgy is szereted, nem?

- Rohadj meg Kevin!

- Mindent csak amiatt, hogy a nagybátyám büszke legyen rád, nemde?

- Semmi közöd, hogy mit hogyan csinálok!

- Én felelek értetek Sara - sóhajtotta - Szóval igenis kurvára van ezekhez közöm!

- Nevetséges. Leteszem!

- Megelőzlek - és rám csapta a telefont.

Faszfej!

Mivel James is kapott egy hívást - és mivel én jó gyorsan befejeztem az enyémet - szükségét éreztem annak, hogy hallgatózzak egy kicsit.

- Megvan? – idegeskedett James a telefonban és figyelmesen hallgatta a választ - Rendben. Remélem elég lesz annak a szarházinak.

Vajon ki lehetett a vonal másik végében?

- James Taylor is benne van? – Tom zavarodottan tekintett rám a hatalmas nagy modern iroda egyik helyiségben.

- Szerintem igen– és ez kurvára szar érzés.

- Oké. Ez új – morogta és idegesen össze-vissza ment ide-oda a helyiségben.

- Minden rendben Tom? – kérdeztem. Rám tekintett és idegesen megvakarta a homlokát. Ilyenkor annyira hasonló egy-egy vonása az unokaöccsével vagyis Kevinnel.

- Csak kevés az információ. George egy mocskos gazember. A fia pedig homály.

- Igazad van, de megteszünk mindent!

- Ajánlom is! Bízom bennetek és a képességeitekben! - dörmögte - Szóval ne okozzatok nekem csalódást!

- Úgy lesz, főnök!

Mivel más dolgom ma már úgysincs, úgy döntöttem, hogy elmegyek Emma kis zugához.

- Van valami? – kérdeztem belépve az irodánál jóval kisebb helyiségbe, ahol a szöszi éppen James lakásban elhelyezett poloskákat hallgatta.

- Eddig még semmi - oda mentem hozzá és helyet foglaltam. Viszont tényleg semmi érdekes nem hangzott el percekig.

- Kell segítség? – kérdezte egyszer csak Kevin belépve a kicsi kis helyiségbe.

- Boldogulunk ketten is, köszi – morogtam.

- Pedig Emma nem éppen beszámítható – Rá néztem a lányra, aki éppen aludt.

- Szuper – dünnyögtem és hagytam, hogy Kevin helyet foglaljon mellettem az egyik széken, ami halkan megnyikorgott alatta.

- Amúgy bocs a tegnapi miatt - motyogta - Tudom, hogy egy fasz voltam!

- Nem újdonság, de nem kell mindig keresned - morogtam - Nem vagyok egy hülye gyerek!

- Tudom!

- Akkor meg minek vagy folyton a seggemben?

- Hogy mi van?!– vonta fel a szemöldökét idegesen. Azonban a válaszom helyett a laptop kezdett el hangokat kiadni: csengő, egy hatalmas nagy cuppanós puszi és James üdvözlése.

- Isten hozott Alisa! – hallottam meg James mosolygós és boldog hangját.