Szia Kook,
Sajnos az iskola kezdetét vette, reméltem, hogy még azelőtt tudunk találkozni, így várni kell a következő szünetig, amit nagyon sajnálok.
Köztünk nem történt sok minden, épp csak megbeszéltük a szárnyaikat bontogató érzéseinket, épp emiatt nem is lehetek féltékeny, ugye? Mégis úgy érzem, hogy a legutóbbi leveled óta ezt nem tudom elnyomni magamban. Pedig, ha ketten leszünk, ilyen életet fogunk élni. El kell fogadnom, hogy a családunk el fogja várni tőlünk, hogy hölgyek után fussunk, de ebbe belegondolva annyira rossz érzés fog el. Én képtelen lennék másnak udvarolni, tudván, hogy a szívem egy teljesen másik irányba húz. Egy tiltott útra.
Tudtad, hogy ilyenekkel képzeltem el a udvarlást? Ezekkel az édes szavakkal, aranyos becézgetésekkel. Ezzel a tökéletes boldogsággal, amiket ezek a levelek adnak még úgy is, hogy három napig kell utazzak, hogy lássalak, akkor is olyan, mintha itt lennél mellettem. Félek, Kook, a szüleid épp oly türelmetlenek veled, mint az enyémék. Feltettem magamnak a kérdést, hogy mi lesz, ha megkedveled azt a lányt, s az épp elkezdődött dolognak kettőnk közt vége lesz? Ígérd meg nekem, ha a családunk arra késztet, hogy elvegyünk valakit, nem hazudunk a hölgynek és megszakítjuk egymással a levelezést. Senki sem érdemli meg, hogy egy csalfa életet éljen, csak mert a férje majd egy másik férfit fog szeretni.
Krizantémod.
YOU ARE READING
Búcsúlevél - Taekook (BEFEJEZETT)
FanfictionJungkook öregkorában magányosan tengődik a házban, amikor rátalál egy dobozra. Szomorúan veszi a kezében a piciny dobozt, ami tele van emlékekkel. Pontosabban levelekkel, amiket egykori szerelme írt neki fiatalabb korában.
