Uchiha fogságban ~NaruSasu fanfiction-yandere /szerkesztés és írás alatt/

Hatodik

Sasuke szemszöge :

Amikor végeztem a tea készítésével kiöntöttem egy bögrébe és be vittem Naruto szobájába. Amikor kinyitottam az ajtót Naruto a földön feküdt, egy pillanatra ledermedtem. Mi történt?! Megint rosszul lett! A teás bögrét szószerint elhajítottam a kezemből majd odarohantam az ágy mellé ahol szerelmem feküdt. Egyből ébrezgettni és szólidgatni kezdtem.
-Naruto! Naruto! Ébredj! - Kétsébe voltam esve és ez meg is látszott a fogaimat összepréseltem, ordibáltam, izzadtam, sőtt, még a szemem is könnybe ládult. De egyszer csak Naruto Senpai szemei kipattantak majd felült. Én némán néztem ki a fejemből.
-Jól vagy? - kérdeztem egy kis fáziskésésel, persze most próbáltam nem kimutatni mennyire izgulok és aggódom.
-Igen... Na és te? Tiszta víz vagy. Miért ordibáltál? Baj van? - Még ő kérdezi, hogy baj van -e?!
-Igen! Elkészítettem a teát és mikor hoztam volna be te a földön feküdtél! - Szinte már ordítottam.
-Bocsi. Csak elaludtam. - úgy mondja mintha kényszerből ápolnám, mintha ő kért volna meg. Istenem senpai!
-Naruto nincs semmi baj. Csak megijedtem mert azt hittem, hogy megint rosszul lettél. - Na jó. Még én is meglepődtem mennyire lágyan mondtam ezt a mondatot. Én tudok ilyet? Látszott Senpai arcán is, hogy meglepődött mert kikerekedtek a pupilái és még el is pirult, aztán hirtelen elkapta a tekintetét. Most zavarba hoztam?!
-Jólvan, semmi baj. Takarítsuk össze a teát és a bögrét aztán mehetünk aludni, vagy videójátékozni. - Hadarta el egy levegőre. Mi van vele? Tényleg zavarba jött vagy csak símán megvan illetődve? De még pír is van az arcán. Lehet nem csak én táplálok mély érzéseket Senpai iránt? Jó, ez még nem biztos és nem szabad beleéljem magam. De érdemes lesz ezt még egyszer-kétszer eljátszani.
-Nem. Te beteg vagy. Feküdj le lehetőleg úgy, hogy ne ess le az ágyról. Én hozok megint teát és feltakarítok. De ne aludj el. - Mondtam újra egyhangúan.
-Jólvan. - mondta gúnyosan. Erre tőlem egy szúrós pillantást kapot és nem többet.
Nyitva hagytam az ajtót, hogy haljam ha megint leesik ez a szerencsétlen az ágyról.

Naruto szemszöge:

Amikor Sasuke kiment egy kicsit megkönnyebültem. Mostmár ezer százalék, hogy beleszerettem Sasukéba. Hogy miért? Amikor olyan lágyan és kellemesen szólt hozzám azt hittem elolvadok! A szívem majd kiugrott a helyéről és minden egyes szavát élesen figyeltem akaratom ellenére is de mégsem tudom összerakni, hogy mit is mondott. Egyszerűen imádom, hogy ennyire aggódik értem! Ha nem megy ki akkor a szobából, hogy hozzon teát meg minden hülyeséget amire nincs is szükségem akkor biztos tényleg elolvattam volna. Na meg Sasuke biztos észre vette, hogy elpirultam meg, hogy hadartam minden hülyeségről, nem is emlékszem mit mondtam, meg azt is észre vette biztos, hogy a testem olyan hőt bocsátott ki magából, hogy meglehetett volna süttni egy csirkét is, vagy akármi mást. A heves szívdobogásomról ne is beszéljünk, vagy a pillangókról a gyomromban, vagy a csomórol a torkomban. Na, szedd össze magad Uzumaki Naruto! Meg kell nyugodjak. Huh! Végig kell gondoljam mit kell csináljak. Először is egy zuhanyzás nem árt se nekem se Sasunak. Jesszus, már becézem is! Na mindegy. Aztán ki kell keresek egy futont, hogy legyen min aludnia Sasunak. Pizsamát is kell keressek ami persze nem lesz valami egyszerű hisz Sasuke sokkal naggyobb mint én. Ez így problémás lesz.

Ohayo!
Remélem tetszik a könyv eddig! A visszajelzésekből itélvd tényleg szeretitek ezt a kis könyvet szóval még ha kevesen is olvasák úgy gondolom meg éri folytatni. Hátha egyszer híresebb lesz. Na de, a kövi részben Sasu és Naru is üneplik majd a karácsonyt persze csúszásal, ezért ezer bocsi de én is próbálom élvezni a maradék téliszünetet és nemsoká 2022! NAGGYON NAGGYON BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK NEKTEK, hopá, caps lock. Na meg 2022! Na hello!
By, by!