Uchiha fogságban ~NaruSasu fanfiction-yandere /szerkesztés és írás alatt/

Tizennegyedik

Naruto szemszöge :

Jövőhéten kezdődik a suli. - evvel a gondolattal keltem ma is. Vagy öt percig néztem ki a fejemből, egy könnycsepp lefolyt az arcomról. Utálom a sulit. Mindig is azt mutattam, hogy jól vagyok, hogy vidám vagyok. Pedig nem. Csak az elmúlt 2 napban voltam igazán boldog. Mikor Sasukéval voltam. Mindig is utáltam magam. A testem, a személyiségem, a tudatalattim és azt is, hogy utálom magam. Minden akkor kezdődött mikor gyerekkoromban a szüleim autó balesetben haltak meg. Azóta minden csak elromlott. A többi gyerek kiközösített, a szüleim meghaltak és az önbizalmam megszűnt létezni. De mióta Sasuke elkezdett közeledni hozzám, megváltozott minden. Nem azt mondom, hogy végre helyreált a prioritási szintem, vagy, hogy végre sikerült értékelnem magam de elkezdtem nem magamall törődni. Nem avval foglalkozom, hogy én, hogy vagyok hanem avval, hogy Sasu, hogy van. Igazából ez nem a legjobb de nekem ez tökéletesen elég. Hacsak rágondolok elpirulok és pillangók kezdenek el repdesni a gyomromban. Igen, ez nem a legférfiasabb dolog, de én már akkor lemondtam arról, hogy daliás legyek mikor elkezdtek fiúk tetszeni.
Gyors felpattantam az ágyról és egyből felfigyeltem egy cetlire. Sasu írta, nekem. Elment a kocsimmal az edzőterembe.  Elmosolyodtam. Én is elmegyek edzeni és megint együtt lehetünk. Viszont a naggyon nem tetszett, hogy összetörte a telómat. Felálltam és felöltöztem, eszembe jutott a tegnap este. Igazából azt hittem fura lesz, hisz Sasu mégiscsak a régi legjobb barátom.
Lementem és bezártam a házat. Odaértem az edzőteremhez.
-Jó napot!
-Hello.
-Omm.. Nincs beírva egy Uchiha Sasuke nevű fiú mára?
-De, nemrég iratkozott be de ha keresné itt nincs.
-Mi?
-Beíratta magát de elment boltba, legalábbis azt mondta.
-Rendben, nem tudja melyik boltba ment?
-Nem,de nemrég láttam itt elhajtani egy kék kocsival. Egy lány ült mellette.
-Egy lány?
-Igen igen. Kékes feketés haj, fehér szem.
-Hinata...
-Tessék?
-Omm.. Semmi, köszönöm a segítséget. - kimentem az utcára. Sasuke és Hinata? Mit kerestek együtt ? Soha nem voltak beszélő viszonyba, nem, hogy barátok. Sőtt , kifejezetten ellenségesek voltak mindig is egymással. Már amennyire Hinata-chan ellenséges tud lenni.
Felhívom Sasukét. Jaj, faszom! Sasuke írta, hogy széttörte és el sem hoztam magammal a telóm. Mindegy, hazamegyek és várom haza Sasukét. Hol a francban lehet?

Sasuke szemszöge:

Hazafele indultam már mikor John megálított és mondta, hogy Naruto itt volt és engem keresett. Igen, erre is gondolhattam volna.
Beszálltam a kocsiba és elindultam haza, először beakartam menni boltba venni Narutonak egy új telefont de már minden zárva. Majd holnap.
Mikor hazaértem, Naruto már ott állt csípőretett kézzel az ajtóban. Gondolom halotta, hogy beparkolok meg látott is az emeletről.
-Szia. - Köszönök semlegesen. Igazából ordítani tudnék már csak attól, hogy láttom őt de meg kell tartanom a hűvös jellemem, még van idő, hogy megismerje Naru az igazi oldalam.
-Szia?! Komolyan? Itt hagysz egy egész napra és aztán egy "sziával" köszönsz?! - Szidott le. Hallatszott a hangján, hogy inkább viccből szidd le és nem igazából. Akaratom ellenére is elmosolyodtam az aranyos szidásán. Megfogtam a derekát és magamhoz öleltem. - Hiányoztál. - Mondta fejét a nyakhajlatomba fúrva. Elsem hiszem, hogy ez megtörténik!
-Menjünk be. - ellváltam tőle ridegen megint, pedig naggyon is akkartam még ölelni. A pillangók repdesésének a zaja csak vicc volt a szívem kalapálásához mérve.
-Miért vagy mindig ilyen?
-Milyen?
-Ilyen, rideg és távolságtartó?
-Mindig is ilyen voltam. - huppantam le a kanapéra. - Nem vagy éhes? - próbáltam kicsúszni a kérdés alól de nem hiszem, hogy beválik.
-Ne terelj! - Gondoltam- Már egy pár vagyunk és a párok szeretik egymást! Akik pedig szeretik egymást azok nem távolságtartók! - Hallatszott a hangján, hogy komolyan gondolja és eggyett értek. És én tényleg, de tényleg megakarok nyílni Naruto előtt de most komolyan. Mit kéne mondjak? Hogy, :bocs Naru de egyébként egy sorozatgyilkos vagyok aki kurvára az egész életét rád áldozta! Ja, biztos tetszene neki. (irónia)

Sziasztok!
Remélem tetszett a rész! Mostantól egy kicsitt rövidebbek lesznek a részek, remélem nem bánjátok!
By, by!