Uchiha fogságban ~NaruSasu fanfiction-yandere /szerkesztés és írás alatt/

Tizenhatodik

Sasuke szemszöge:

Tegnap hallottam ahogy Naruto elhajt a kocsijával. Őszintén szívbemarkolt a tudat, hogy itt hagyot de legalább van egy kis időm gondolkodni.

Valahogyan rendeznem kell a dolgokat. Pontosan tudom, hogy mi a probléma, mégsem tudok rajta válltoztatni. És mivel vannak érzéseim és nem vagyok pszichopata ezért a lelkiismeretem iszonyatosan hangosan ordít a fejemben.

Na de, gondolkodj Sasuke! A probléma az az, hogy Naruto nem érti miért vagyok ilyen rideg ha elvileg szerelmes vagyok belé, ezért most tuti azt hiszi, hogy kihasználom vagy játszok vele. De ezzel az a baj, hogy muszály ridegnek lennem mert ha elengedem magam még a végén, elmondok valamit amit Narutonak nagyon nem kellene tudnia. Szóval, a megoldás az az, hogy középúton haladok. Megprobálok egy nagyon picit feloldódni.

Naruto szemszöge:

Fúj a szél, de meleg van. De nem olyan mint amikor meglük a jéghideg vérfagyaztó, érdes szél löket hanem az amikor békésen átjárja a tested. A kellemes meleg szellő, olyan mint amikor minden problémád eltűnik és végre pihenhetsz. Végre lehajtod a fejed és mosolyogsz pedig senki nem adott rá okott, mint amikor minden tökéletes. Így ült Naruto az iskola előtti magányos padon. De ekkor megjelent a piros ördög.
-Naruto-kun! Ohayoo! - órdította a vöröshajú Karin az ó-t elnyújtva. Naruto innen tudta, hogy az 5 perces nyugalmának vége van, ugyan is  a kis szőke Karin személyében mindig magát a megtestesült ördögöt látta. - Gyere el velün ebéd után kávézni! Megbeszélhetnék, hogy mi legyen a neved a bandába.
-Milyen bandába? - Naruto elnyomott hangon kérdezett, nem akarta megbántani a lányt de nem emlékezett semmien bandára sem.
-Ahhjj, tudod. A rajz klubb.
-Ja, tényleg! Már emlékszem! - nem emlékszett semmire. - Persze, persze megyek! - egy eröltetett mosoly társaságában felált a padról majd felvette hátára táskáját. Elindultak az iskola hatalmas vas kapuján, be a matematika terembe. A szemöveges energiabomba egész úton locsogott, arról, hogy mennyire idegesíti, hogy már vége lett a tavaszi szünetnek és arról is, hogy Suigetsu már megint más lányokkal flörtöl. A kis szőke néha oda mormogott egy "aha-t" vagy egy "hmm-t". Alapvetően Naruto szeret beszélni és szeret másokat meghalgatni és segíteni másokból de ez neki sok, az, hogy Kárin 0-24-ben rajta lóg és, hogy folyamatosan panaszkodik. Legszívesebben órdítva mondaná, hogy "Fogd már be te pióca!", de mivel udvarias és nem akarja elveszíteni az űgy nevezett "barátjait" ezért inkább csöndben szenved.
Matek után Naruto és bandája elindultak tesizsákukkal hátukon a csarnokba. A folyósón rengeteg, mondhatni tömérdek ember sokaság telepedett le. Mindenki nevetett, ordított és sikítozott. Majd szédszakadt a feje, úgy érezte ott helyben összeesik és a lábai végleg felmondják a szolgálatott. A torka kivolt száradva de szerencsére már arra eszmélt fel, hogy kipirosodott arcával levegőért kapkod a földön térdelve, minden homályos.
Csak néhhány halvány hangott hallott amik a nevét suttogták.

-Naruto! Elviszünk az orvoshoz! - ennyitt hallottam és végül elájultam.

Sasuke szemszöge:

Naruto rosszul lett, elvitték a suli orvoshoz de utána átszálították a körzeti belgyógyászatra. Vele mentem.

-Volt akármi más tünete esetleg?
-Már mondtam, hogy nem.
-Akkor, valószínű, hogy csak légzési problémái vannak. És valószínű, hogy aszmás.
-Értem, akkor kaphatnék zárójelentést?
-Persze, 5 perc és kész.
-És Narutót mikór vihetem haza?
-Nemsokára, miután kész a zárójelentés azzonal elviheti, csak még lekell adnunk a vér mintát.
-Rendben.
Majd elsétált a főorvoshoz, most komolyan úgy néz ki ez a ápoló nő mint egy prosti, mini szoknya amiből alighanem kilátszik a dekoltása, fekete csipkés átlátszó harisnya, kis topánka cipő. Fuj.
Bemegyek a kórteremben amibe a kis szőke fekszik, rosz látni ahogy infúzióra van kötve.
-Te itt vagy? - Kérdezte meglepetten, mire én is meglepődtem hisz nem tudtam, hogy ébren van. Karikás szemeivel bámult rám.
-Igen, én hoztalak be. Jobban vagy?
-Igen, és köszönöm.
-Nincs mit-sóhajtottam. - Figyelj, ezt lehet nem itt és most kéne megbeszélnünk, de legalább halgass meg.
-R-rendben.

Ohayo!
Gomene, hogy ilyen sokáig nem volt rész. Nem akarok kifogásokat keresni és mentegetőzni szóval rövidre zárom. Egyszerűen nem volt semmi kedvem az íráshoz és még ha meg is próbáltam írni, vissza olvastam és undorítóan gyerekes és bugyuta volt az egész. Ennek a résznek a megírásával is meggyűlt a bajom. Igazbáól ezen a részen valószínű még a közel jövőben fogok változtatni, mert nem érzem valami jónak. Szerintem fogok változtatni az egészz sztorin szóvak érdemes lesz újra olvasni, mert ha nem olvasod újra lehet lesznek dolgok amiket nem fogsz érteni.
By, by!