Serpens Nido

5. Fejezet

Több, mint egy hónap telt el, mire végre lépésre szánták el magukat. Kerülgették egymást, a boszorkány lejárt a különórákra, ahol a professzor és ő is komolyan vették a tanulást, ám minden alkalom után egyre nehezebben váltak el.

A férfinak kész szenvedés volt, hogy visszaküldje a lányt a szobájába és ne vigye azonnal az ágyába, hogy aztán jó ideig ki se keljenek onnan. A boszorka is legalább olyan nehezen tért vissza szobájába. Mindketten gyakorolták az önmegtartóztatást. Többet se Hermione, se Perselus nem nyúltak magukhoz, hogy könnyítsenek a helyzeten. Vágyfokozóként élték meg a helyzetet és szinte versengtek, hogy ki fogja előbb feladni és odamenni a másikhoz.

Draco és Zambini is kerülték a Hermionét. Draco részéről érezte a fájdalmat, hiszen valahol reménykedett benne, nem szakad meg a kapcsolat teljesen. Zambini kezdeti szúrós szemvillanásai pedig elmaradtak, ahogy a fiú is. Végül október közepén mindenki megdöbbenésére elbocsátották az iskolából. Bár nem csak őt.

Állítólag ő és egy másik mardekáros, Nott majdnem megerőszakoltak egy hatodikos hugrabugos lányt. Persze a tanári kar, köztük elsődlegesen Bimba, Piton és McGalagony professzorok őrjöngtek. 

Az azonnali eltanácsolás mellett, értesítették az auror parancsnokságot és elvitték őket. A lányt pedig, olyan sokk érte, hogy szülei érte jöttek, majd a hírek szerint a Szent Mungóba került. Ennek pár napja. Továbbra is sokan róluk beszéltek, és arról mi történt. Megint többen fordultak a Mardekárosok ellen. Persze Hermionéban felötlött a gondolat, hogy ha ezt a szegény lányt, barbár embertelen tettre kényszerítették, akár ő is lehetett volna áldozat, mikor a kviddics pályánál voltak és Zambini megragadta.

A hideg is kirázta a gondolatra. 

Akkor éjjel lement Perselushoz és sokáig beszélgettek egy egy pohár ital mellett a kanapéján. Próbálta elterelni a férfi figyelmét, vagy épp meghallgatta. Támogatta, és biztosította mellette áll. 

Két hét elteltével bár sok szülő írt a tanároknak, de némileg kevesebb levelet kaptak mint az elején. A diákok között is egyre jobban átvette a beszélgetés fonalát a Halloween bál, és a rá való készülődés. Arra a napra Hermione is készen állt már, de nem csupán a parti miatt. Elhatározta addig vár, de aztán lemegy a bájitaltan professzorához és kezébe veszi a dolgokat.

Régebben sosem érdekelte ennyire a szex, Dracoval felfedezte, hogy jó és már hiányzott neki. Bár az is közrejátszott, hogy Perselust úgy kívánta, ahogy eddig senki mást.

Tökéletesen eltervezett hát mindent. 

Elővette fekete ruháját, mely végig a testére tapadt, hosszú ujjai eltakarták a csuklóját, dekoltázsa ízlésesen pont annyit mutatott, mint kellett. Se többet, se kevesebbet. 

A férfira gondolt, mikor megvette. Tudta, hogy imádja a feketét, és már várta, mikor kihámozza őt belőle. Gyors lesz e vagy lassú, nem számított már. Őt akarta testestül lelkestül, hogy a kastély is beleremegjen. 

Elkészítette frizuráját, elegáns kontyot csinált, néhány tincset szabadon hagyva, parfümöt tett a nyakára, dekoltázsa közé és csuklóira, majd egyszerű, de igencsak hatásos vörös rúzzsal koronázta meg a hatást. Nem álarcosbált tartottak, így más egyéb szükségtelennek látszott, csupán cipőjét húzta fel, magához vette táskáját, pálcáját a combjához rögzített tartóba illesztette, majd háztársai részéről jó pár elismerő tekintetet és szóbani dícséretet hallva lefelé indultak.

Magában elképzelte a tökéletes belépőt. Pár perccel múlt nyolc óra, mikorra leértek, Ginny rögtön Luna felé vette az irányt. Bár Hermione is tervezte, hogy beszél a barátokkal, képtelennek bizonyult, hogy egy pillanatra ne Perselus felé vessen egy pillantást.