𝐓𝐡𝐞 𝐎𝐟𝐟𝐢𝐜𝐞𝐫 (𝐉𝐮𝐧𝐠𝐤𝐨𝐨𝐤 𝐅𝐅.)

𝟏𝟕. 𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

Haneul nyugodt természetéből adódva nem sokszor került olyan helyzetbe mely igazán felzaklatta volna érzelmi világát most azonban a benne eddig oly nyugodt tenger háborgó széllel csapta össze feje fölött a hullámokat. Szíve zakatolt, mint ami kiakart szakadni mellkasából, ajkai elszáradtak a ki nem mondott szavak nyomán, bőre pedig perzselt a férfi korábbi érintése helyén. Idegen volt számára ez a heves reakció mégse társította volna negatív jelzőkkel.

Próbálta visszavezetni gondolatait megoldást keresve, de azok újra és újra a férfihoz vezették vissza. Még az emlékeiben visszaidézve is elveszett abban a sötét szempárban.

Mindeközben két emelettel a zavarodott fiatal alatt Jungkook és a korábban érkező tetovált komoly beszélgetésbe gabalyodtak.  Az idősebbet meglepte Taehyung váratlan látogatása de továbbra is lenyűgözte a férfi gyors információ szerzése.

 - Szóval utána néztél az őrnek, mit találtál?

- A férfi már egy nyugdíjazott állományban lévő rendőr akit pár hete bíztak meg a levéltár felügyeletével egy kis plussz juttatásért cserébe.

 - Szóval pár hete... Nem tartod gyanúsnak, hogy pont akkor váltják le a korábbi őrt, mikor a lány az én felügyeletem alá kerül?- vetette fel Jungkook mire a másik bólint.

 - Ez még nem minden, a belépő kártyájának kiadási kódjának körzet száma is megegyezik a korábban találtakkal.

 - Kitalálom. Beleástad magad, hogy bizonyítsd bízhatunk Kang Seulgiban.- sóhajtott Jeon mire a tetovált egy aprót bólintott.- Tisztában vagy vele, hogy ezzel magunkra vonhatod a figyelmét? Így is egyre több ügyembe ártja bele magát a lány megjelenése óta.

- Igen, de amit találtam tisztázhatja a nevét. A korábban talált kártyákat és ezt is még a korábbi kapitány hagyta jóvá.

 - Az öreg Cho?- lepődik meg Jungkook mire a másik bólint.- De hát őt már 8 éve felváltotta Kang kapitány.

 - Pontosan. Ezzel az intervallummal számolva kizárt, hogy a kapitánynak bármilyen szinten is köze legyen ehhez.

A férfi tekintete határozottságot tükrözött azonban a vendéghálóban pihenő fiatalabb elméje már kevésbé volt ilyen magabiztosságot formált. Gondolatai örvényéből egy apró koppanás rázza fel, mire kérdően az ablak felé pillant. Kíváncsian indul irányába miközben az üvegen egy újabb kis kavics koppan. Elfordítva a nyílászárót dugja ki buksiát de meglepve konstanálja, hogy a sötétben egy talpig fekete ruhás idegen fürkészi. Kiszúrva az illetőt enyhén megugrik ijedtében de hunyorgó íriszeivel továbbra is arcát próbálja feltérképezni. Hirtelen az árny hátatfordít mire a fiatalabb kétségbe esve kiállt utána.

 - Várj!- hangzik el de a sötétben megbúvó nem törődve vele, elindul az ellenkező irányba.

 - Figyelj, tudom hogy tiszteled a kapitányt és ezt észben is tartom de az ügy jelenlegi állása túl bizonytalan hogy-

 - Nem te ezt nem értheted, mert a kapitány és én- vág indulatosan a másik szavába a tetovált, de ő maga is elhallgat a fentről kiszűrődő lábdobogásra.

 - Mi a fene történik oda fent?- indul idegesen Jungkook az emeletre de mire felér már csak a lány távolodó alakját látja kisietni a bejárati ajtón nyomában Ladyvel ki felkapva fejét érkezésére indult a fiatalabb után.

  Haneul át se váltva mamuszát eredt az idegen nyomába a hideg éjszakába. Tudta, hogy a férfi ezért később még alaposan meg fogja szídni de abban a pillanatban ez se érdekelte. Minden figyelme az előtte lépkedő idegenre összpontosult, kit utolérve azonnal vállára fogva állít meg.