Eladva (BEFEJEZETT) Áttírás alatt

6. Szökés...

Reggel nagyon rosszul ébredtem, nagyon fájt az oldalam és el is gémberedett mindenem a padló keménysége miatt, be mentem a fürdőbe de bár ne tettem volna , szemeim fel voltak puffadva a sírástól és pirosok voltak, mikor fel húztam a felsőmet az oldalam kék és zöld foltok díszítették. Vajon lesz valaha is bűntudata azért amit tett?

Inkább hagytam és ki fésültem hosszú hajam majd egy lófarokba fogtam. Ma elszököm, nem érdekel hova vagy hogy kihez, azt sem bánom ha az utcákon kelessz aludnom, itt nem maradhatok. Még egy ilyen kitörés és az életembe fog kerülni.

Le mentem az emeletről, Harry a pultnál ült és itta a kávéját, nem szóltam semmit fogtam egy bögrét meg töltöttem kávéval majd feliszkoltam a szobámba, nem volt kedvem még ahhoz sem hogy vele egy levegőt szívjak.

Majd nemsokkal ez után nyilain hallottam a szobám ajtaját, elárasztott a félelem.

-Baba te most kerülni próbálsz engem?- kérdezte vészjóslóan.

-Nem.-mondtam egyszerűen.

-Akkor mégis miért nem maradtál lent, úgy ahogyan eddig is? - Kért számon.

-Mert...- Ahj mit találjak ki hogy el is  higgye.- azért mert fáztam.- mondtam lehajtott fejjel.

-Tán beteg vagy? – kérdezte érzelem mentesen.

-Nem tudom. - Mondtam halkan.

Oda jött hozzám majd meg fogta a homlokomat. Erőt kellett vennem magamon hogy nem rántsam el a fejem reflexből.

-Hm. Lázas nem vagy, egy szóval nem vagy beteg, hazudsz nekem? - Kérdezi komoran. Mit tegyek? Nagyon félek.

- Én..- De ahogy bele néztem a smaragd szemekbe nem tudtam hazudni, ahogy meg láttam azt a riasztó szempárt, a benne ülő sötétséget, végig futott rajtam a hideg és a mellkasomba szorult a levegő.

- Szóval igen. - Mondja majd közel jön, le ül az ágyra, nem merek rá nézni, rettegek.

Meg fogja a fejemet és maga felé fordítja, le csukom a szemem, nem akarom látni, nem akarok rá nézni. De sajnos nem volt jó ötlet le hunyni a szememet, mivel éreztem hogy végig gördül egy könny csepp az arcomon.

- Néz rám. - Utasított. Nem tehettem mást, a szemébe néztem.

- Ha még egyszer meg próbálsz nekem hazudni....kicsinállak..ami pedig a viselkedésedet illeti, nagyon gyorsan változtass rajta. - Mondta komolyan,

- Miért teszed ezt velem? - Kérdezem meg tört hangon.

-Inkább fogd be mielőtt még bajod esik. - Fenyegetett azonnal.

- Csak mond el..mit tettem ellened amiért ezt érdemlem? - Kérdeztem és a könnyeim nem apadtak el, de már nem is érdekelt.

- Azt mondtam hogy kuss. - Rivallt rám mire össze rezzentem.

Hisz csak szeretném meg érteni, hogy miért ilyen, hogy miért bánik velem így, hisz semmi rosszat nem tettem ellene, ha kedvesebb lenne minden olyan más lenne, mért velem történik ez?

Holnaptól suliba kellene járnom de mivel el terveztem szökésemet így nem megyek be az első napomon, de nem érdekel, itt nem maradok, ha itt maradok a végén meghalok.

Gondoltam el megyek egy kicsit a városba sétálni, így fel vettem egy kék pólót és egy vastagabb fekete melegítőt egy szaggatott farmer nadrággal ,hisz meleg volt kint, olyan jó volt a friss levegő, kicsit ki tudtam szellőztetni az agyamat, tisztán próbáltam gondolkozni ,de nem jutottam semmilyen jó tervhez, hisz ha az akarata ellenére fogom meg próbálni ki szedni belőle azokat a dolgokat amik ilyenné tették akkor csak bántani fog, és ezt nem szeretném, még egyszer nem, így maradt a szökés.

Olyan jó volt látni a sok embert, szerelmes párokat, boldogan sétáltak az utcákon, én is erre vágyom ,egy emberre aki megért ,aki értem van ,és én is érte, mit tettem hogy az ellentétet kapom meg? Akkora nagy baj lett volna hogy önzetlenül szerettem? Sőt a mai napig is szeretem és minden perc eszembe jut amit vele töltöttem, a mosolya, a nevetése , az ahogyan mindig kötekedett, ahogyan vigyázott rám ha beteg lettem, az ahogyan próbált vigasztalni a rossz napokon.

A gondolatra le folyt egy könnycsepp az arcomon amit gyorsan le töröltem, fel néztem az égre, óh bárcsak vissza kaphatnálak, gondoltam magamban.

Egy nagy sóhaj után el indultam vissza haza felé hiszen nem vettem észre de úgy el sétáltam az időt hogy már 15 is elmúlott.

Amikor haza értem Harry dühös tekintetével találtam magamat szemben, hurrá megint vitatkozni fogunk, de jó.

-Merre voltál kisasszony? – kérdezte mérgesen.

-Csak sétáltam egyet, olyan jó idő van.- mondtam őszintén.

-Nem kértél engedélyt.- mondta dühösen.

-Nem mintha mondtad volna hogy kell. - Tényleg nem mondta, meg engedélyt? Hol vagyunk az oviban?

-Akkor most mondom, meny a szobádba.- mondta ridegen.

-Örömmel.- s ezzel fel mentem a szobámba, úgy utálom öt.

Estig még meg néztem egy két sorozatot miközben ettem, hisz megéheztem.

Ezután gondolkodóba estem, tényleg meg akarom tenni? Jó lesz ez így? Vagy még nagyobb bajba sodrom magam ezzel? De végül arra jutottam hogy nem maradhatok, itt nem, ha meg öl is akkor sem hisz azzal is csak nyernék, ő többet nem bántana én pedig azzal lehetnék akit a világon mindennél jobban szeretek, de magamat nem bánthatom hisz egyszer meg ígértette velem, hogy bármi lesz magamat soha nem bánthatom mert ezt ö soha nem akarná, ez akkor volt mikor eleinte sokat veszekedtünk de hála istennek megoldottunk mindent, annyira hiányzik.

Ki mentem ki nézni, Harry elaludt, én gyorsan fel vettem egy pulcsit, két nadrágot a hideg miatt vagy ha esne és eláznék meg a kabátomat és ki mentem halkan az ajtón. Jártam az utcákat már valami ismeretlen helyen voltam, mikor dörögni kezdett az ég, nem sokkal ezután eleredt az eső, remek ennél jobb nem is lehetne, gondoltam magamban. Kerestem valami védett helyet amit egy csőben leltem meg , viszonylag tiszta volt, de eláztam, jó hogy gondoltam az esőre , szerelmem, bár ne ígértem volna neked ilyen nagyot, akkor már rég együtt lennénk és újra boldogok lehetnénk. Ilyen gondolatok voltak a fejem benn mire újra könnyek kezdték áztatni szememet, és ezután mély álomba merültem.

Amikor fel ébredtem nagyon fáztam, hiába volt a ruha, nem gondoltam hogy ez ennyire nehéz lesz, el kezdtem sétálgatni, lassan fel kelt a nap is, csak jártam az utakat és próbáltam nem fel adni, nem kétségbe esni, ami igazán érdekes volt az el múlt 3 napban, hogy mind három nap esett, és mind három nap eláztam, végül egy romos kis házban lázasan kötöttem ki, majd egyik pillanatban elájultam.