5. Fejezet - Keresztjeink

118 12 3
                                    

*𝙴𝚜𝚝𝚑𝚎𝚛 𝚂𝚠𝚊𝚗𝚗*

A wethersfieldi felekezet élére a pedofil botrányt követően új pap került Friedrich Feldmann személyében.
A német származású, negyvenes évei elején járó férfi reverendája akár csak modora, kopottas, régi időket idéző volt. Friedrich igazi klisé volt, a német propaganda megtestesítője.
A fekete reverenda magas, karcsú, atletikus testet rejtett, karakteres arca minden körülmények között simára volt borotválva, dús szőke haját gondosan fésülte hátra. Fiatalosnak tűnt, mindössze a kék szemek árulkodtak igazi koráról.
Idős tekintete volt.

De ezt szerették benne a leginkább hívői, köztük Rebecca is.
Esther elvesztése után megingott a hite. Krízisén az új pap segítette át, aki üres - Isten akaratát emlegető- szavak helyette ésszerű, hasznos tanácsokkal látta el.
Rebecca kedvelte a papot. A férfinek modern gondolkodása volt, nyitottan, éretten kezelte a kényes témákat, mindemellett mégis méltóságteljes és úriember maradt. Mrs. Swann pedig napjaiban, a férjén kívül más felnőtt beszélgető társra nem igazán számíthatott.

A pap nem ítélte el a nőt. Annak ellenére sem, hogy tudta, a lánya megszegte a tisztasági fogadalmat, ahogy azért sem, mert a gyermek önállósította magát egy idegen, idős férfi segítségével, így jogilag a saját maga gyámja lett.

Talán ennek volt a legnagyobb visszhangja a felekezetben. Mrs. Swann, az ő "tökéletes Beckyjük" végre nem volt tökéletes. A lánya szégyenben maradt, elhagyta a családot és céda mód összeállt egy öregemberrel. Legalább is a felekezet varjai rosszmájúan ezt károkták.

Friedrich kiállt és támogatta Rebeccat, hisz maga is szülő volt, bár ezt kevesen tudták. Azt tanácsolta a nőnek, ne bántsa a lányt, ne menjen utána, mert minél jobban tiltja és akarja, annál messzebbre riasztja majd Esthert. Helyette szimplán támogassa, és mikor szüksége van a lányának, legyen ott mellette.

Rebecca pedig, bár nem akarta, de lenyelte a keserű pirulát. Okos nő volt, ismerte a gyerekeit. Tudta, Esthernek az életében a korcsolya volt az egyetlen amiben nem csalódott és stabil pontot jelentett, ezért ahhoz nyúlt, mint eszközhöz, lánya visszaszerzésének érdekében.

Megpendítve pár húrt, hamar eljutott Rafael Beamutig, aki először hallani sem akart az egyességről, azonban Rebecca kellően nagyvonalú ajánlatot tett az edzőnek ahhoz, hogy a férfi ne tudja visszautasítani őt.

Így madarat lehetett vele fogatni, mikor hónapokkal később, Rafael felhívta Rebeccat, miszerint Esther aláírta a szerződést, így akár folyósításra kerülhet a sok-számjegyű összeg második harmada is.

Egyáltalán nem számított a telefonhívásra, nem pláne Adamtől, az éjszaka közepén.
A fiú pánikolva hívta, közölve vele, Esther náluk van, de elég rosszul fest, nem tudja mit kéne vele csinálni. Reszket, sír, izzad és hány is, nem feltétlenül ebben a sorrendben, de kórházról hallani sem akar.

Rebecca sebesen öltözött. Hálóruhájára mindössze köntösét cibálta fel, haját magas kontyba fogta, keskeny lábát erőszakosan a reggelre kikészített, hófehér futócipőkbe erőszakolta. A slusszkulcsát felmarkolva vakkantott valamit a még mindig laptopját bűvölő férjének, aztán már ott sem volt.

Nem telt neki sok időbe, hogy a három szobás ház elé guruljon. Szerencsére a fiúk lakhelye nem volt messzi tőlük, autóval, normális tempóban, minden szabályt betartva mindössze tizenöt perc, azonban a fogalomnak és idegállapotának köszönhetően a táv megtételéhez most az időnek mindössze egyharmadára volt szüksége.

Logan és Adam több mint éve éltek együtt az eredetileg Logan apja által birtokolt házban. A fiúknak rendszeresen főzött és küldött ételt Rebecca és hivatalosak voltak minden vasárnapi ebédre is. Elveszítettek egy lányt, de nyertek egy fiút, az ifjú Graham személyében, és bár Logan nem akarta, de Adam nógatására legtöbbször részt vett az ilyen jellegű eseményeken. Az egyik kora-őszi grillezésnél Ezekiel meg is említette a sütő mellett, nagy álma teljesült, mert végre lett még egy fia, aki nem a "Richards hajat" örökölte.

ElhavazvaWhere stories live. Discover now