𝓗𝓮𝓻𝓬𝓮𝓰𝓫𝓮 𝓼𝔃𝓮𝓻𝓮𝓽𝓿𝓮

28.rész

A folyosón megpillantottam Joet aki épp telefonált,azonban valamit meghallottam.

- Nyugi Cassandra már intézkedtem,bele csempésztem egy kis adag drogot a piába-Mondja a telefonban.

Azthittem ott menten felrobbanok,oda mentem Joehoz,kikaptam a telefonját a kezéből és neki vágtam a földnek.

- mégis mit képzelsz??- indult volna meg felém de Marco bele állt a képébe.

- hogy mertél drogot csempészni Will poharába??- az idegtől már remegtem.

- mégis mit akartok ti rámfogni?- mentegetőzik.

- ne is tagadd hallottunk mindent-mondja marco.

- tudtam hogy nem lesz jó vége,engem hagyjatok ki ebből Cassandrát kérdezzétek-mondja.

- Marco ha te nem húzól be neki akkor én fogok!-jelentem ki.

Ezzel Marco be is húzott neki egyet aki a földre esett, Marco felkapta a srácot majd átadta a testőröknek,akik kivezették őt,vagyis inkább kidobták.

- mégis mit akart ezzel elérni Cassandra?-fordul felém Marco.

- nyilván azt hogy szétválasszon minket,lefújod a bulit?,majd holnap mikor mindenki józan akkor megbeszéljük.-mondom mostmár nyugodtabban.

- rendben,szólok mindenkinek hogy vége.

Én megfogtam magam és kisétáltam,ahol Diáék vannak,kiérve csak Diát láttam amint a kezébe fogja a gyerekem.

- Will,Olivér?-kérdezem.

- felvitte a szobába lefektetni.

- még szerencse hogy Oliver ért az ilyenekhez.

- Gyere menjünk be- mondja Dia.

- nem,én télleg elmegyek.

- mégis miért?, Will be volt drogozva azt sem tudta mit csinál.

- de ahhoz volt esze hogy részeg legyen-ezzel kivettem Dia kezéből a gyerekem.

- ittál is és így akarsz vezetni??.

- Will fent alszik- jön felénk Oliver.

- Oliver vezetné légyszíves,egy percet sem akarok itt maradni.

- rendben-bólint.

- Stella és mégis hova mész?-kérdezi szomorúan.

- El Dia.

Ezzel betettem a gyereket a kocsiba én is beszálltam,Oliver beindította a kocsit és útnak eredtünk.

- hova vigyelek?-kérdezi miközben a tükörbe pillant bele s ezzel a szemembe néz.

- a reptérre.

- hogy hova?-lepődik meg.

- szeretnék kicsit nyugodtan lenni,nyílván nem megyek testőr nélkül,velem tartanál?-s közben egy könnycsepp csordul le az arcomon.

- ahogy szeretnéd,veled persze,soha nem hagynálak magadra.

- köszönök neked mindent.

- ez a dolgom Stella.

1 óra múlva

Már a repülőn ülünk,direkt felvettem egy baseball sapkát és egy sálat ami eltakarja az arcom,hogy ne ismerjenek fel,pont az ablaknál kaptunk 3 szabad helyet, én az ablakhoz űltem középen Elena,majd Oliver, az ablakon kibámúlva nagyon sok minden eszembe jutott,mint például az is hogy Will hányszor megbántott engem,hányszor Siratott meg,és hányszor tette tönkre a kapcsolatunkat de én mind mind ezek ellenére mindig megbocsájtottam,azt hittem majd megváltozik de nem így lett,mikor megismertem, Fűlig szerelmes voltam,azt gondoltam végre én is boldog lehetek,végre lehet egy olyan társam aki mellet biztonságban érzem magam és aki mindig velem van,a támaszom,a segítségem,a menedékem lehet,de ehelyett mit kaptam?,folyton azon kell aggódnom hogy mi fog legközelebb történni,mit fog megint csinálni,és ki fog beleavatkozni a kapcsolatunkba,és hogy meddig fog ez így menni,sokszor azt érzem hogy nem is szeret,maximum 3x volt a lányánál,többet nem is láttam,nem is nagyon foglalkozik vele,csak a munka és a munka,most meg eljátszotta minden bizalmam!,muszály hogy elmenjek,szabadságra,nyugodságra vágyom az pedig nem fog érdekelni hogy mit írnak majd az újságok,gondoltam elmegyek egy kis szigetre,mégpedig Tenerife,sose volt rá keresetem hogy elmenjek,sem időm,most pedig van mind a kettő,és nem érdekel senki és semmi,itt hideg van és havazik,Tenerifén pedig nyári idő,legalább Elena is úszkálhat.

- nagyon elgondolkoztál-zökkent ki Oliver.

- csak a tájat néztem-mosolygok rá.

- értem.

- egyébként ,ha hívnak,bárki is,kérlek ne vedd fel.

- rendben.

- ígérd meg,nem akarom hogy tudják hol vagyok,de még üzenetben se válaszolj!.

- ígérem hogy nem írok és nem hívok senkit.

- köszönöm.

13 óra múlva

A repülő már egy órája landolt,kerestünk egy Hotelt,találtunk is egy nagyon szépen ami pont a tengerre néz,nagyon jó idő van olyan 30 fok,pont felvettem egy rövid nadrágot,pántos pólóval,Elenát is átöltöztettem rövidebb Holmiba,és kiűltem az erkélyre,közben pedig ittam egy kávét,a kilátás gyönyörű volt,egyenesen a tengerre nézett,láttam a tengerparton lévő kisgyerekeket ahogy játszanak, a 10-dik emeleten voltunk,beláttam mindent,hihetetlen kilátás.

- Stella- szólít meg Oliver.

- tessék?-nézek rá.

Egy fekete pólóban és egy szürke rövidnadrágban jelent meg,itt egyenesen kirajzolódott az izomzata.

- azt a de jól nézel ki-mondtam el a véleményem,amitől zavarba is jött.

- Te sem panaszkodhatsz-mondja vissza.-egyébként amiatt jöttem,mert vagy 10 Nem fogadott hívásom van Willtől, 2 a királynét ól és a királytól is,na meg Henrytől is,és a  báttyádtól is.

- jézusom,a báttyámak nem szóltam-pattanok fel és a telefonhoz sietek ami az asztalon van,gyorsan a kezembe veszem,és tárcsázom Scott számát,3-dik csengésre felveszi.

- mégis hol a büdös francia vagy?,miért nem vetted fel a telefont??-ordít a telefonba.

- nyugodj meg kérlek,minden rendben van velem,eljöttem egy kicsit pihenni,a tegnapi nap túl sok volt.

- miről beszélsz?,és hol vagy?.

- lényegében annyi hogy Will berugott és olyanokat tett amiket nem kellet volna.

- megütött??- a hangjában érezhető volt a düh.

- igen.

- megölöm esküszöm megölöm!!,hol vagy Stella,megyek érted.

- ide csak repülővel lehet jönni,kérlek,hagyj legyek most egyedül.

- de miért,nem értek semmit.

Scottnak röviden,tömören elmeséltem a történteket,és végig szítkozotta,és dühöngte az egészet,aztán mondta elmegy és kiosztja Willt,amiben nem is akadályoztam meg,és meglepődtem de will is melettem állt,aztmondta hogy maradjak,de mondjam meg hol vagyok mert kijön hozzám,addig meg kivesz egy szabadságot,megigértettem vele hogy ne mondja el senkinek hol vagyok,amiben benne is volt,sőt azt is mondtam neki ha megy Willhez,adja elő hogy lehet hogy soha nem térek vissza,hogy felfogja mit csinált.