Egy hétköznapi lány, és egy Cambridge Király viharos kapcsolatatát mutatja be, hogyan mennek keresztűl a sok veszekedésen, hogyan oldják meg a problémákat, a múltbeli emberek miként keserítik meg az életüket, és hogyan győzik le őket, de a legfontos...
Kilépve megpillantom Williamet, ahogy egy fotelben ül és épp szivarozik, sose láttam őt szivarozni, rámemeli tekintetét, de nem az az édes tekintet, hanem az a félelmetes.
- nem vettem észre hogy hívtál - mentegetőzöm.
Ő a táj felé néz majd megszólal.
- hol voltál? - mondja nyugodt de félelmetes hangon.
- egy régi barátnőmmel találkoztam, elhívott egy házibuliba- mondom el az igazságot.
- szóval buliban. - ismétli.
- Will, kikapcsolódásra vágytam, sok volt már ez az egész és.... - itt a szavamba vágott majd felállt és megállt előttem.
- tisztában vagy azzal hogy ha innen kiteszed a lábad veszélyben vagy?, és nincs aki megvédjen?, tudod te azt ha lett ott volna fotós mindjárt az újságokban és a címlapon lennél azzal a felirattal hogy a leendő királyné részegre itta magát egy buliban, mert igen érzem az alkoholt-mondja még mindig nyugodtan, sokkal ijesztőbb az hogy nyugodt és nem kiabál.
- tudom, hibáztam, sajnálom, de egyszerűen sok volt ez az egész, halottam amit a szüleid mondtak rólam hogy direkt csinálják ezt velem és tartanak távol tőled nem láttalak egy hétig, egyedül voltam.
- amin át is mentél, ma mondta anyám hogy teljesítettél mindent, ezzel vége a kiképzésnek, de így nemhiszem hogy lesz belőled akárki is.
- ne mond ezt, ne mond ezt rólam mert elmentem egy kibaszott buliba és nem vettem fel neked a telefont!, tudod én mindent miattad csináltam ezt a hülye kiképzéseket is mert szeretlek Will, igen nem vagyok tökéletes, sokszor hülye vagyok, és meggondolatlanul cselekszem, de ne mond nekem azt hogy nem lesz belőlem senki!-lábad könnybe a szemem.
- gondolkozz el egy kicsit- majd kikerűl és elmegy.
De ezt nem hagyom, utánna megyek, belépek én is a szobájába.
- will halgass meg kérlek - szólok neki.
Majd ő megáll felém fordul és várja a mondandóm.
- komolyan őszintén sajnálom, és tudom hogy ezt nemszabadott volna megtennem, és többet nem is fogom, minden ember hibázik ahogy én is, ne haragudj ezért rám- majd a szememből kigördűl egy könnycsepp.
Will közelebb jön, és letörli azt a kósza könnycseppet, és megsimítja az arcom.
- mindennél fontosabb vagy nekem ezt jegyezd meg, tudom milyen most ez neked, de ilyet akkor sem tehetsz.
- tudom, sajnálom - nagy bociszemekkel néztem rá.
Majd egy szempillantás alatt megcsókolt,a következő pillanatban pedig ledobott az ágyra,majd felémkerekedett.
- ezért büntetést érdemelsz.
- ilyen büntetést bármikor elfogadok-mondom huncut mosollyal.
Reggel 5.
Kinyitom a szemeim és megpillantom magam melett Willt ahogy csöndesen alszik, ilyen se volt még, aztán visszaemlékezek a tegnap estére, ami csodálatos volt, felnézek az órára ami reggel 5 órát mutat, olyan furcsa hogy már nem kell menjek órákra, felveszem a ruhám, majd halkan kiosonok a szobából az enyémbe, ott megfürdök, majd átöltözöm, a mai választás erre esett :
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Mióta a palotában lakom azóta kaptam nagyon sok ruhát, a hajam copfba fogtam, majd egy kis nude barna smink, az óra 6 órát mutat, amint kitettem a lábam az ajtón a szobalányok már mentek kitakarítani a szobám, vissza mentem Will szobájába halkan kinyitottam az ajtót de épp félmeztelenül volt, most veszi fel az ingjét.
- csinos vagy - jegyzi meg.
Majd közelebb megyek egyenesen előtte állok meg, majd elkezdem begombolni az ingjét.
- nagyon csinos vagy - mondja újra.
Én ránézek, és látom azt a bizonyos tüzet a szemében.
Majd hallatszik egy kopogás és belép a a király, mind a ketten odafigyelünk, én ellépek Willtől.
- nem kell meghajolnod Stella-mondja a király - mivel már családtagvagy.
Eléggé meglepődtem pedig Edward király volt az aki szinte utált.
- rendben, én most megyek-majd távozok a szobából.
Lemegyek az ebédlőben ahol az asztalnál a királynét találom.
- á, Stella, gyere ülj le- mondja.
Majd így is teszek.
- tudod, büszke vagyok rád, átmentél minden vizsgán, és mindenből kitűnő lettél-mosolyog a királyné.
- köszönöm szépen.
- ja és szeretném ha ezentúl Elisabethnek vagy ha jobban tetszik akkor Elisának hívnál, családtagoknál nemszokás a hivatalos megszólítás.
- rendben. - bólintok.
- egyébként a szobátok is kész van, mivel teljesítettél minden tesztet, így már együtt lakhattok-magyarázza.
- akkor mindenhez csak ez volt szükséges? - döbbenek le.
- igen, és mi is lássuk hogy te a fiamhoz való vagy, összeilletek.
- örülök ha így gondolja.
- ma a szobalányok átviszik az összes holmitokat a 4dikre, mondta Will hogy imádod az erkélyt, na ott mégnagyobb van.
