A Múlt Rabja [ ❗3. Kötet❗] [(Befejezett)] ( DL ff. )

Tizenegyedik Fejezet ( +18 ? )

🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️🕸️

Megint a Démonvilágban.
Csak mert már olyan rég voltam itt.
Sokkal ijesztőbb fél szemmel látni ezt a helyet.
" Tényleg..... Még el sem mondtam, hogy elvesztettem az egyik szemem világát. Egyáltalán számít ez...? "

Valamiért a kastélyban kötöttünk ki. Nem is értettem, hiszen egy olyan helyre kéne mennünk, ahol be lehet szerezni az Endzeit ellenszerét.

- Izé...Shu, mit keresünk itt?

- Maradj csendben.

Így tettem, majd hangokat hallottam kintről.
" Taps? És mik azok a fények? "

Kinéztem az ablakon.
- Shu, ez micsoda?

- Haaa... Egy Karnevál...

- De miért pont most van? Mármint Karlhein--

- Ki tudja... Csak maradj csöndben és gyere.

Shu elindult, én pedig kocogva  követtem, hogy beérjem.
Hirtelen egy idősebb hang szólalt meg.

- Shu-sama! Üdvözlöm újra itt!

" Egy komornyik? "

- Miben segíthetek önnek, és a fiatal hölgynek?

- Állíts össze egy listát azokról a helyekről, ahol ritka gyógyszereket lehet vásárolni. Én addig ledőlök hátul...

- Értettem uram... Ahogy
óhajtja. - Hajolt meg -

- Hé, kövess.  - Szólt nekem Shu -

- Oh... Igen, megyek!

Miután elsétáltam a komornyik mellett, megállított.
- Elnézést kérek kisasszony a tolakodásért....de ha nem csal a szaglásom akkor ön--

- Hé! Nem hallottad mit parancsoltam...? Készítsd el a
listát. - Emelte fel Shu a hangját -

" Shu nagyon erélyesen beszél azzal a komornyikkal... Kíváncsi vagyok miért... "

- I...Igen uram... Nagyjából húsz perc, és hozom önnek.

Ekkor Shu megragadta a csuklóm, és magával rántott az egyik szobába, ami eléggé nappali kinézetű, de szép és stílusos volt.

- Lehetnél óvatosabb. Itt sok a vámpír,  akik még sosem ittak, vagy éreztek különleges aromájú vért.

- Ezt nem értem.... Hisz elvesztettem a képességem.

- Te igen, viszont ami benned fejlődik, az nem. Azt érezte a komornyik.

- Értem...

Shu elém állt, majd megfogta a derekam, magához nyomott.
- Csak legyél közel hozzám, és nem lesz bajod. Te az én zsákmányom vagy.

" A gyereked anyja is, de ez nyilván mellékes. "

- Hm...? Most miért vágsz ilyen arcot?

- Semmiség. - Toltam el őt
magamtól -  ...Nem aludni akartál?

- ...Micsoda nyűg... A nők olyan hisztisek tudnak lenni...  Idegesítő....

Ezután lefeküdt a kanapéra.
Még mindig hallottam kint a hangokat. Úgy tűnt odakint jól mulatnak.

- Ki akarsz menni...? - Kérdezte Shu csukott szemmel -

- Nem... Csak furcsa, hogy itt van karnevál...

- Sokmindent átvesznek az embervilágból, ami népszerű... Etikett, Iskola, karnevál.... De szerintem ez mind hülyeség. Az egyetlen, amire szükségem van, a zene..... Meg te.....