A tünde és a vadász • Befejezett •

19.

- Minden rendben Laer ?!- aggódva masszírozta hátamat Rhys . Utálom hogy így kell látnia a mosdó felé hajolva .. minden ami a gyomromban volt ki adtam magamból.
- Se - semmi bajom !- újabb vissza hajlás , na igen belőlem ezt hozza elő egy halot állat látványa. Képtelen vagyok őket így látni, sajnálom ami történt velük hiszen semmi rosszat nem tettek . Ártatlan kis teremtmények , szerintem a földön élt egyik legtisztább állatok ..
- Nem úgy látom, kicsim. Minden kijött?!- kérdezte férjem miközben arcomból egy kósza hajszálat kisimított . Azt érzem hogy igen , minden ami volt már kint van . Aprót bólintottam.
- Jól van pici, gyere segítek !- húzott fel a földről. Szerintem ha nem fogna akkor képtelen lennék megállni . Annyira megterheli az ember testét..
- Mosd meg szépen a szádat aztán vissza megyünk a szobánkba !- lassan a csap elé vitt , megnyitottam majd nagyot kortyoltam.

Gyors öblítés ,bár ezen az ízen nem igazán segít semmi . Megtöröltem magamat majd egy pillanatra a tükörbe néztem.. Istenem ilyen rosszul festek... Rhys pedig így látni , elfog menni tőlem a kedve ..
- Ne nézz rám ..- gyűltek lassan könnyek szemembe . Nem tudtam hogy egy gondolat ilyen szinten fájdalmat tud okozni. Nagyon félek hogy igazá fog válni.
- Ne butáskodj ! - fordította maga felé arcomat , végig simitott nem kicsit nyúzott bőrömön .
- Gyönyörű vagy , az én gyönyörű egyetlen egy " feleségem " bárhogy is nézel ki én örökre szeretni foglak !!- újabb könnyek, ezek most a boldogságtól. Persze az aggodamam ilyen könnyen nem fog elmúlni. Egy puszi a homlokomra..
- Így talán jobb lesz !- hajolt le , majd következő pillanatban már kezében voltam.

- Laer ! Ennyitől ne legyél nekem zavarba , tettünk mi ennek sokkal zabarba ejtőb dolgokat is . - mintha szét akarna robbani a fejem , még hogy ne legyek zavarba .. az amit jelenleg velem csinál és amit mond.. ne legyek zavarba .
- Még mindig imádom ezt az cuki reakciót. - újabb csók most a nyakamra.. Vett egy hatalmas levegőt majd elindultunk a nagy terembe. Ahogy oda értünk anya persze hogy egyből elénk sietett.
- Nagyon sápadt vagy , Laer !- olyan puha anya keze ahogy végig simitotta ő is arcomat. Őszintén nem olyan kellemes mint amikor Rhys csinálta pár pillanattal ezelőtt.. ez rossz?! Úgy értem hogy az aki megszült és felnevelt , akinek eddig mindig olyan kellemes volt az érintése . Megváltozott. Inkább én változtam.. Anyának igaza van Rhysal kapcsoltban...

- Vidd vissza a szobátokba , csinálok neki egy kis gyógyteát . Rhys utána vissza jössz vagy ..- ..
- Vele maradok ! Szeretném látni hogy minden rendben van e vele a továbbiakban !- mélyen a szemembe nézett , nem bírom én már ezeket a " csapásokat ". Tényleg ki fog esni a helyéről a szívem egyszer ..
Gyorsan el néztem róla , de mit mondjak .. a következő látvány se volt a legjobb. Anya és Rhys anyukája mint a kis gyerekek úgy zsongtak előttünk . Apa és Rhys apukája meg egymás vállát veregeték .. nem fogom soha megérteni a felnőtteket .. úgy hogy nemsokára én is egy leszek közülük.
- Szerencsések vagyunk hogy ilyenek a gyerekeink. - hangzott el valamelyik személytől.. olyan halkan mondta hogy képtelen vagyok a hang tulajdonosát beazonosítani .
- Persze hogy azok vagytok ! - nevetett hangosan a félisten , itt az alkalom megint a mellkasába temetni arcomat. Olyan puha és .. izmos.. csak az enyém ..