Férjek és szeretők II Max Verstappen

11.

Borzasztó bűntudattal sétáltam a monzai paddockban. Túl sok vasat tartottam a tűzben egyszerre. És jelenleg csak az egyiknek tudtam viszlátot mondani. Koszovó és Max egyszerre túl sokak voltak.

-Beszélnem kell veled.- léptem Max elé.

-Nocsak. Két hét után szóba állsz velem?- lepődött meg és hátat fordítva nekem elindult a másik irányba.

-Max.- siettem utána.

-Mit akarsz Fallon?- állt meg.- Hollandiában a karjaim közé veted magad, még haza is jössz velem, majd mire reggel felkelek minden üzenet nélkül üres az ágy és két hétig még azt sem tudom rólad, hogy élsz-e!

-Sajnálom. Én csak.- nem is tudtam pontosan mit mondjak.- Max kaphatnék egy kis időt? Csak amíg mindent rendezek.

-Hogyne Fallon. Nem is tudom minek kérsz engedélyt. Úgyis azt fogod csinálni amit akarsz.- fordított nekem újra hátat.

-Gond a paradicsomban?- jelent meg mellettem ismét Lewis Hamilton.

-Sosem volt paradicsom.- néztem a fiú után és hátat fordítottam Lewisnak.

-Pedig áll még az alkum.- nevetett fel hangosan.

-Ne haragudj, de én csak az új világbajnokkal randiznék.- mutattam be neki.

-Oh. Szóval mégis benne vagy?- nevetett, mire megálltam.

-Az idei bajnok Max Verstappen lesz.- hagytam ott az utolsó mondatommal, amihez már nem fűzött mondanivalót.

-Kemény vagy az itteni fiúkhoz.- nevetett Carlos.

-Valakinek muszáj.- mosolyogtam.

-Időt kértél Maxtől?- mosolygott kissé szomorúan.

-Van még néhány dolog amit el kell intéznem. És a folyamatos titkolózás most nem fér bele.- ráztam a fejem.

-Megérdemled, hogy boldog legyél.- mosolygott rám bíztatóan.- De nem úgy, hogy másokat is megbántasz.

Tudtam, hogy igaza van, de a véleményemen ez most semmit sem változtatott. Ahogy már annyiszor említettem. Majd egyszer.

-Hallom búcsút intettél Maxnek.- jelent meg a nap folyamán mellettem Lewis.

-Soha nem is volt semmi. Szóval nehezen tudtam búcsút inteni.- nevettem a fejemet rázva.

-Én nem így tudom.- hallottam meg a hátam mögül egy másik férfi hangot.

-Tessék?- ráncoltam a homlokom.

-Nos. Elsősorban engedd meg, hogy bemutatkozzam.- lépett ismét felém.- Toto Wolff. A Mercedes csapatfőnöke.

-Fallon Mateschitz.- mutatkoztam be én is.

-Tudom.- bólintott. - Mint gondolom tisztában vagy vele, nekünk érdekünk lenne, hogy a Red Bull minél nagyobbat bukjon.

-És?- játszottam az értetlent.

-Szükségünk lenne egy túrára a gyárban.- bökte ki végre ami a szívét szúrta.

-Sajnálom.- húztam ki magam.- Ebben nem tudok segíteni.- mosolyodtam el, hiszen hosszú ideje először mondtam igazat.

-Te egy Mateschitz vagy.- nézett a szemembe Lewis.

-Lehet. De az én részem csak a marketingbe folyik bele. Nincs közöm a gyártási és a szervezési munkákhoz, ugyanannyira titkosak előttem is, mint előttetek.- válaszoltam erősen markolva a táskám fülét.

-Pedig szerintem igen könnyen ki tudnád deríteni.- ráncolta a homlokát Toto.- Egy hónapot adok rá. És nem mondhatod el senkinek. Se a családodnak, se Maxnek, se Christiannak.