Gyűlöllek és szeretlek |✓|

o n b i r i n c i

ADA
—————

-Mennyi az idő?-ültem fel az ágyba. Mellettem Deniz hason fekve aludt, talán nem kellett volna azt a két üveg bort meginnunk-Deniz kelj fel, hahó-kezdtem rázogatni hátát, mire egy morgást kaptam válaszul. 

-Ada hajnalok hajnalán miért vagy fent?

-Azért mert már elmúlt dél is.

-Ne kiabálj-morogta a párnába. 

-Szia mami-nyitott be Seyfi az ajtón, felmászott az ágyra én pedig a lábam közé ültettem. 

-Mikor keltél kincsem?

-Korán, de jött a nagyi-mosolygott. 

-Anya, komolyan itt van?

-Igen még reggelit is csinált nekem-mosolyogva bólogatott. 

-Hát ez fantasztikus. Na gyere menjünk nézzük meg a nagyit mit csinál-keltem ki az ágyból majd karjaimba vettem a fiam-Te pedig szedd össze magad és gyere le-intéztem szavaimat Deniznek. 

-Szia kincsem.

-Jó reggelt anya-mosolyogtam rá ártatlanul. 

-Inkább délutánt-horkantott fel és elém tolt egy pohár kávét. 

-Élet mentő vagy-küldtem felé egy puszit. 

-Üdv, Aydan mama. 

-Deniz, hát végre hazajöttél-pattant fel anya a székből és agyon puszilgatta a férfit-Milyen volt Oslo?

-Nagyon szép, sok mindenkivel barátkoztam össze és lehet végleg oda költözök. 

-Hogy hogy? 

-Tudja Aydan mama, megismerkedtem egy norvég lánnyal és egyből beleszerettem. Csak azért jöttem vissza, hogy elmondjam anyáéknak és minden itt lévő barátomnak. Pár nap múlva már megyek is vissza, nagyon nagy csomagokkal. 

-Én erről nem is tudtam. 

-Ma szerettem volna elmondani neked. 

-Annyira örülök nektek, be kell mutatnod nekem a lányt. 

-Ez most parancs volt?

-Úgy bizony-biccentettem. 

-Rendben, ha már elég jónak érzem az időzítést elhozom ide Isztambulba. 

Majd a kávézgatás után én felmentem átöltözni mivel csak úgy kóricáltam a házba ahogy tegnap este befeküdtem az ágyba. Felvettem egy fekete melegítő nadrágot és egy krémszínű toppot. Ezután lementem és anya már akkor terített meg az ebédhez. Pide-t csinált ami itt Törökországban amolyan pizzának is nevezhetjük.Csak mi nem kerek formában esszük hanem kúp alakúban hasonlíthatnám egy bagettre aminek a belseje be van tömve a finomságokkal. 

Három óra fele anya elment mivel nemsokára megy színházba egy régi ismerősével. Denizzel filmet néztünk míg Seyfi fent alszik a szobájában. Nagyon fáradékony mióta kapja a kezeléseket egy fél órás mókázás után már majd elalszik. Holnap kell újra elvégezni a vizsgálatokat és majd kiderül, hogy meddig kell ezt folytatnunk.

Deniz este hat óra felé gondolta úgy, hogy elmegy haza az otthonába. Megbeszéltük, hogy értesít melyik nap megy a gépe mert mindenképpen kiszeretném kísérni és véglegesen elbúcsúzni tőle. Én készítettem Seyfinek egy kis egyszerű vacsorát, szegénykém csak a felét tudta megenni mert annyira nincs még étvágya így végül én fogyasztottam el a megmaradt ételt. Este nyolc körül elvittem megfürdetni ami számomra kínszenvedés volt, ott mosni piciny testét. Kilátszottak a bordái és nagyon fehér volt bőre, tönkre teszi őt ez a betegség, de engem is. Fáj így látni az én magzatomat.