FERIT
—————
Nagyon örültem, hogy aláírhattam a szerződést így hivatalosan is elkezdhetem a munkálatokat. Még beszélgettem az öreggel majd különváltak útjaink. Nagy mosollyal az arcomon keltem fel az ágyból. Úgy döntöttem, hogy ma szétnézek a városba. Igaz voltam már párszor itt Londonba, de soha nem volt időm megnézni a város csodáit. Megmostam az arcomat és a fogamat majd felöltöztem egy kicsit lazább öltözetbe. Ami egy fekete farmer volt egy menta zöld pólóval. Zsebembe süllyesztettem telefonomat és a kártyámat és lementem reggelizni.
Svéd asztal volt, szóval bármit ehettél ami ki volt oda pakolva. Vettem el egy csésze kávét, tojást, kis szendvicseket és pár mini virslit. Leültem egy nyugis helyre és elkezdtem bőséges reggelimet fogyasztani. Bágyadtan néztem az érintetlen kávéra, de muszáj meginnom mert nem maradtok fent sokáig. Inkább várok vele és a telefonomat húztam elő zsebemből. Felcsatlakoztam ismét a hotel internetéhez és megrohamoztak engem a sok-sok üzenetek, hívások. Teli volt a média velem, mind az angol újságokban mind a törökben. Fantasztikus. Inkább kikapcsoltam mert már nagyon idegesített telefonom folytonos csippanása. Neki fogtam a kávéhoz majd visszamentem a szobámba. Magamhoz vettem pénztárcámat és már útnak is indultam.
|...|
Elsőként a múzeumokat szeretném meglátogatni mivel hát építészmérnök vagyok és persze nagyon vonz a művészet. Elmentem a British Múzeumba ahol nagyon szép történelmi maradványokat láthattam. Másodikként a Tate Modern Művészeti Múzeumot ami bemutatta a huszadik századtól kezdve napjainkig az összes híres festményeket, szobrokat meg miegymást.
Megnéztem a Westminster-i Apátságot majd a Szent Pál Katedrálist. Nagyon szép volt mindkét épület, megjelentek bennük az összes művészeti ágazat. A napot pedig azzal zártam, hogy felültem a London Eye-ra. Csodálatos látványt nyújtott nekem amit le is fotóztam, hogy örökre megmaradjon. Nem sok képet készítettem a mai nap folyamán, ezek a szép emlékek benne maradnak fejembe.
Hat óra felé tértem vissza a hotelba majd egyből mentem is vacsorázni mivel nem mentem el ebédelni. Egyszerűen nem voltam éhes. Ismét svédasztal volt, de most megfogadtam, hogy kevesebb adagot szedek, mint reggel mert akkor megint úgy járok. Kipróbáltam az angol teát a palacsinta mellé amit a tányéromra raktam. Hát nem lesz a kedvencem ez a tea abban is biztos vagyok. Megint bekapcsolódtam az internetre és ismét elleptek az üzenetek ám egy valakién megakadt a szemem.
Ada Sezgin:
Majd ha hazajöttél találkozhatunk?Nem kicsit döbbentem le ettől az üzenettől. Csak nagyokat pislogva próbáltam felfogni mi történik éppen most velem.
Ferit Özdemir:
Hát szerda este indulok és csütörtök kora reggelre érek haza. Mikor lenne jó neked?Nem válaszolt, ránéztem az órára és már hat órát mutatott, de az időeltolódás miatt, Isztambulban már jóval kilenc óra után járhatnak. Nem is vártam, hogy válaszoljon így elmentem fürdeni és bebújtam az ágyba. Már aludni készültem mikor megcsippant a telefonom.
Ada Sezgin:
Nekem reggel lenne a legjobbFerit Özdemir:
Rendben akkor olyan fél tíz és tíz óra között megyek érted😉
CSÜTÖRTÖK
YOU ARE READING
Gyűlöllek és szeretlek |✓|
Romance„Senden nefret ediyorum ve seni seviyorum‟ | Figyelem, káromkodás előfordulhat. Minden amit olvashattok csak a saját képzeletem szüleménye. | | Részek a fejezetek végén található dátumkor érkeznek. |