KageHina Újra szerelmes vagyok!

4.rész ,, A titkos technika"

Péntek-Az edzés után:

Kageyama szemszöge:

(Ukai edző): Rendben! Mára ennyi fiúk! Pihenjetek! Hétfőn találkozunk! 
(A csapat): Rendben! Jó hétvégét edző!
(Hinata): Sugawara! Oda adod a kulcsot?
(Sugawara): Oké, de akkor bezárjátok a termet és az öltözőt?
(Hinata): Igeeen!-állt vigyázban.
(Sugawara): Rendben! Ne legyetek sokáig! Jó hétvégét srácok!
(Kageyama és Hinata): Oké! Neked is jó hétvégét!-mondtuk egyszerre. Egymásra néztünk. A szemkontaktust én szakítottam meg. Körbenéztem a teremben. Hinata és rajtam kívül senki nem volt a teremben.
(Kageyama): Már mindenki haza ment.
(Hinata): Jól mondod barátom.-csapott a hátamra finoman.
(Kageyama): Ne érj hozzám és nem vagyok a barátod!-léptem el Hinatától pár lépést.
(Hinata): Pedig lehetnél!-mosolyodott el. Már megint ez a kibírhatatlan mosolygása, kikészít!
(Kageyama): Inkább kezdjük el az extra edzést! Ismétlem! Egy órát kapsz, ha úgy látom, hogy felesleges az edzés, akkor lelépek és te pedig VÉGRE békén hagysz!
(Hinata): Ahogy óhajtod felség!

Egy óra extra edzés után:

(Hinata): Nha? Mhit ghondholsz?-kérdezte szuszakolva.
(Kageyama): Lehet ebből valami.
(Hinata): Akkor ezek szerint....
(Kageyama): Csak akkor fogjuk tudni összehozni, ha mégtöbbet gyakorolunk, mert béna vagy hozzám képest.-vágtam a szavába, ezzel összetörve a reményét, hogy ez alatt az egy óra alatt mi ketten össze barátkoztunk.
(Hinata): Gonosz vagy!-mondta gyermeki sértödőtt hangon.
(Kageyama): Ahhoz képest mégis velem akarsz elsajátítani egy titkos technikát, pedig ott van az édes, kedves, angyali mosolyú feladónk, Sugawara. Áruld már el, hogy miért ragaszkodsz ennyire hozzám!?-a kérdésemre elfordult. Most meg mi baja?
(Hinata): Azt mondtad, hogy csak akkor hozzuk össze a titkos technikát, ha mégtöbbet gyakorolunk?
(Kageyama): Igen, de nem válaszoltál a kérdésemre! Miért ragaszkodsz....
(Hinata): Akkor holnap este hatkor találkozunk ugyan itt!-ahogy mondta elkezdett futni és meg sem állt a kijárat felé. 
(Kageyama): ....hozzám?-csak nagyokat tudtam pislogni. Ő most....komolyan faképnél hagyott? Ráadásul nem is válaszolt a kérdésemre. Komolyan nem értem ezt a srácot!

Másnap 18:00:

Itt vagyok az öltözőben. Este felmentem, hogy én is átöltözzek és haza mehessek, ha már az a Hinata Boke ott hagyott egyedül az edző teremben. Az öltözőbe hagyta a kulcsot. Szerintem át se öltözött, csak fogta a cuccait és rohant a biciklijéhez, hogy haza menjen. Még most se értem, hogy miért rohant el. 
(Hinata): Jó estét Kageyama!-jött be az öltözőbe, mint ha semmi se történt volna tegnap. Hmmm lehet, hogy egy kicsit megbüntetem, amiért csak úgy elrohant és a kérdésemre se válaszolt tegnap. Megfogtam Hinata csuklóját és az öltöző szekrényhez szorítottam.-Ka-Kageyama! Mégis mit művelsz?-pislogott nagyokat és vörösödött el az arca.
(Kageyama): Utálom, ha levegőnek néznek és, ha nem válaszolnak a kérdésemre!-mentem közelebb az arcához és a jobb lábamat a két lába közé helyeztem.
(Hinata): Kérlek! Kageyama! Engedj el!-könyörgött könnyes szemekkel. Ez nekem miért tetszik? A combomat az érzékeny pontjához érintettem, mire Hinata egy sóhajt engedett ki az ajkai között.-Bocsánat Kageyama! Bocsánat! Kérlek most már engedj el!-láttam, ahogy folynak a könnyei. Annyira szép, ahogy sír! Azt akarom, hogy zokogjon!-Kageyama! Kérlek!-Azt akarom, hogy még többet könyörgjön! Elbambultam és Hinatának sikerült kiszabadulnia a szorításomból, aminek köszönhetően hátra estem.-Te erőszakos barom! Mondtam, hogy engedj el!-sírva kirohant az öltözőből. Az esés hatására észhez tértem.
(Kageyama): Mégis mit műveltem?-kérdeztem magamtól hangosan. Úgy éreztem, hogy bántani akarom Hinatát. Azt akartam, hogy sírjon és még hangosabban könyörögjön! Ezután haza mentem és megfogtam a röplabdába zárt lelkemet és az ágyra ülve elkezdtem szorosan megölelni. Néha még saját magamat is megijesztem. Amikor a lelkem a közelben van és vissza emlékezek, hogy miket tettem akkor nagyon rossz érzés kap el és nagyon nagy bűntudatom van, főleg amit ma tettem Hinatával. Most legszívesebben bocsánatot kérnék tőle, de nincs meg a telefonszáma és nem is az ismerösőm a facebookon, de ezek után már nem is akar szerintem. Személyesen nem tudok bocsánatot kérni, mert itthon van a lelkem. A suliba pedig kockázatos lenne elvinnem. Szedd össze magad Kageyama! Írj neki, hiszen akkor is rá tudsz írni, ha nem vagytok ismerősök! Bejelölöd ismerősnek és rá írsz! 

Messenger:

Kageyama: Ne haragudj rám Hinata! Szörnyű, amit tettem veled! Remélem megtudsz bocsájtani!

                                                                                                                                                                        Igen! :D :Hinata

Kageyama: Akkor válaszolsz a kérdésemre? Miért ragaszkodsz hozzám?

                                                                                                                              Nem szeretném elmondani. :Hinata

Kageyama: Rendben!

Holnap 12:00-kor találkozunk az öltözőben. Húzzunk bele! Hétfőn megakarom mutatni a csapatnak és az edzőnek a titkos technikánkat! >.<                                                                                :Hinata

Vasárnap:

Kageyama szemszöge:

Ahogy megbeszéltük, találkoztunk. 8 óra kőkemény edzés után végre sikerült begyakorolnunk a titkos technikánkat. A ,,gyors" nevet kapta. Szeretnénk ennél még gyorsabb technikát, már annak is meg van a neve ,,szuper gyors", de azt majd később gyakoroljuk. Előbb még ezt kell tökéletesre fejleszteni, hogy 10-ből 10 sikerüljön, de készen állunk rá, hogy bemutassuk a csapatnak.

Hétfő-Az edzésen:

(Hinata): Edző! Van egy technikánk Kageyamaval, ami sok pontot hozhat a csapatnak a következő meccseken.
(Ukai edző): Igazán? Rendben van! Mutassátok!

Mindenki minket figyelt. Sugawara dobta a labdát, hogy feltudjam adni Hinatának. Minden erejét bele adva csapta le a labdát a másik térfélre. Mindenki álla le volt esve. Olyan gyors volt, hogy nagyon nehezen tudták követni a labdát.

(Hinata): Tádá! Ez a mi ,,gyorsunk"!-mindenki értetlenül nézte Hinatát.
(Kageyama): Hinata így nevezte el a technikát!
(A csapat): Óóóó...Most már értjük!
(Nishinoya és Tanaka): Srácok! Ez eszméletlen volt!
(Sugawara): Gratulálok fiúk!
(Daichi): Látjátok srácok? Erre gondoltam! Kiegészítitek egymást és így a ti párosotok tökéletes!-egymásra néztünk Hinatával, majd mindenhova néztünk, csak a másik szemébe nem.
(Ukai edző): Ez nagyon jó volt srácok! Törekedjetek arra, hogy ezt tökéletesen vagy akár jobban is megtudjátok csinálni.
(Kageyama és Hinata): Igenis!-mindketten vigyázban álltunk, majd azt halljuk, hogy kicsapódott az ajtó. Takeda úr volt az.
(Takeda): Srácok! Van egy remek hírem!

Sziasztok! Tudom, hogy nagyon eltüntem. Nem akartam 2 hónapot szüneltetni, de vagy nem értem rá vagy, pedig nem volt kedvem. Sok minden történt velem. Remélem, hogy jól teltek az ünnepek és mindenkinek jó lett a félévije! >< Most kép helyett GIF-et raktam bele, szerintem ez illik ehez a részhez. :) Hamarosan hozom a következő részt és ígérem, hogy nem lesz ilyen hosszú kihagyásom. Jó napot/estét! :)

Újra olvastam és, mint mindig vannak itt hibák. Elnézést kérek ezért. Vasárnap hozom a következő részeket. Sajnos nincs most úgy rá időm, ahogy szeretném, de vasárnap egésznap otthon leszek. Azt terveztem, hogy két részt megírok és közzé is teszek. Van itt ihlet, csak mostanában nincs rá annyi időm amennyit szeretnék a könyvemre fordítani, de ígérem, hogy belehúzzok. :D