KageHina Újra szerelmes vagyok!

7.rész ,,Születésnapi buli"

Június 21. (Kedd):

Hinata szemszöge:

Az utóbbi pár napban mindenki olyan fura volt. Mindenki titkol előlem valamit, amit nem értek hiszen ma azt ünnepeljük, hogy mindenkinek sikerült a vizsgája. Kageyamaval azóta se beszéltem meg, hogy mégis mi a franc volt ez az egész azon az estén. Igazából én se tudom megmondani. Minden, csak úgy jött magától, de ezek után, hogy álljak Kageyamahoz? Az leesett, hogy kedvelem, de nem tudom, hogy mennyire. 

(Yachi): Hinataaaa!!!-fordultam meg a hang felé. 
(Hinata): Szia! Örülök, hogy itt vagy!-mosolyogtam rá kedvesen.
(Yachi): Tényleg?-pirult el.
(Hinata): Ühm...Így legalább nem kell egyedül mennem az edző házához.
(Yachi): Pedig biztos voltam benne, hogy elkéstem és mindenki ott van már.
(Hinata): Ne aggódj! Én is később indultam el, mint terveztem.-mondtam nevetve.

(Ukai edző házánál)

(Hinata): Sziasztok! Bocsi a késésért!-beléptem az ajtón és egy csomó konfenti ágyú dörrent és mindenki moslyogva ott állt előttem.
(Mindenki): Boldog Születésnapot Hinata!
(Hinata): Hogyan tudtátok meg, hogy ma van a szülinapom?
(Kageyama): Anyukád mondta el és úgy döntöttünk, hogy szervezünk egy meglepetés szülinapibulit. 
(Sugawara): Az én ötletem volt, hogy szervezzünk egy bulit a sikeres vizsgátok miatt. Az csak kamu volt. Valójában ez a buli a születésnapod miatt készült, nem pedig a sikeres vizsgák miatt.
(Hinata): Köszönöm! Ti vagytok a legjobbak!
(Nishinoya): Gyere Hinata! 
(Tananka): Együnk!

Ettünk, ittunk és kezdett ellaposodni a buli.

(Nishinoya): Hé srácok unatkozok! Játszunk valamit!
(Sugawara): Jó ötlet! Van valakinek valami ötlete?
(Tanaka): Nekem van! Játszunk Felelsz vagy merszet! Az egyikünk pörget és ahol megáll az üveg az kapja a kérdést. Felelsz vagy mersz? Az adott illető választ és vagy felelni kell egy kérdésre vagy pedig meg kell csinálni egy feladatott, ha nem válaszol vagy nem csinálja meg a feladatot akkor innia kell. Mit szóltok?
(Nishinoya): Én benne vagyok!
(Tanaka): Úgy jó, ha mindenki játszik!
(Mindenki): Oké! Játszunk!
(Tanaka): Renben! Én kezdek!-megpörgette az üveget és Kiyokón állt meg az üveg.-Drága Kyokom! Felelsz vagy mersz? 
(Kiyoko): Felelek!
(Tanaka): Tetszik neked valaki?
(Kiyoko): Igen.-monda bátran. 
(Tanaka): Kibe?-kérdezte kíváncsian.
(Kiyoko): Egyszerre, csak egy kérdés lehet feltenni. Most én jövök.-megfogta az üveget és erőteljesen megforgatta. Az üveg végül Nishinoyánál állt meg.
(Kiyoko): Felelsz vagy mersz?
(Nishinoya): Természetesen merek!
(Kiyoko): Rendben! Ülj Asahi ölébe és maradj ott 5 percig!-monda mosolyogva a lány.
(Nishinoya): Rendben! Kihívás elfogadva.-oda ment Asahihoz és bele ült az ölébe. Asahi vörös arccal nézett Nishinoyára, de a srác ezt nem látta, mert háttal volt neki.
(Nishinoya): Most én pörgetek!-megpörgette az üveget és most Daichin állt meg az üveg.-Daichi felesz vagy mersz?
(Daichi): Merek!
(Nishinoya): Csókóld meg akit szeretsz!-Daichi odahajolt a mellette ülő Sugawarára és megcsókólta.-Tudtam! Ti szeretitek egymást!
(Daichi): Gondoltuk, hogy előbb vagy utóbb leesik mindenkinek és, hogy el kell mondanunk.
(Tsukishima): Nem, mintha titkolnátok volna. Nem rég vagyok a csapatban, de nekem egyből leesett, hogy jártok.
(Tanaka): Miiiii!!!???? Én nem tudtam, de nem is vettem észre! Azt gondoltam, hogy nagyon jóban vagytok!
(Sugawara): Ne haragudj, hogy így tudtad meg és csak most. Féltünk, hogy kiakadtok, de úgy látom nem nagyon lepődtettek meg.
(Tanaka): Én nem akadtam ki. Semmi bajom nincs azzal, hogy együtt vagytok, csak rosszul esett, hogy nem mondtátok el nekem és te pedig Nishinoya elmondthattad volna, hogy sejtesz valamit.
(Nishinoya): Bocs haver, de én se voltam benne biztos.
(Sugawara): Tényleg ne haragudjatok srácok!
(Nishinoya, Tanaka): Semmi baj és tényleg örülünk nektek! Szépek vagytok együtt!
(Daichi): Köszi srácok! Akkor folytassuk!

Pár kör még lement. Valaki megcsinálta a feladatát, valaki pedig inkább ivott. Kezdett unalmas lenni a játék.

(Tanaka): Srácok, kezd unalmas lenni a játék. Játszunk valami mást?
(Nishinoya): Oké! Nekem van is egy ötletem, hogy mi legyen a következő játék. Az a játék neve, hogy 7 perces mennyország. Pörgetünk az üveggel és akinél megáll az bemegy az egyik szobába és vár, hogy bemenjen a másik. Így uncsi, szóval azt találtam ki, hogy aki a szobában ül az egy kendőt kap a szemére, hogy ne lássa az adott személyt aki bemegy utána. 7 percig azt csinálnak a szobába amit csak akarnak. 
(Tanaka): Ez tetszik! -a többiek is belementek.-Oké én pörgetek!-Az üveg Nishinoyán állt meg.-Gyerünk Noya itt a kendő.-Noya bement az egyik szobába is felvette a kendőt a szemére.
(Nishinoya): Nem látok semmit! Küldhetitek az embert.-Tanaka ismét megforgatta az üveget. Végül Asahinál állt meg. Nem mondott senki semmit, nehogy Noya megtudja, hogy ki megy be hozzá a szobába. 7 perc múlva kijöttek és mindketten piros arccal jöttek ki. Senki nem kérdezett semmit, hogy mit csináltak, mivel mindenki tudta, hogy a két fiú között nagy a kémia. A többiek, csak rá segítenek, hogy végre összejöjjenek. Talán pont most vallottak szerelmet egymásnak? Még pár kört lejátszottunk, míg végül nálam állt meg az üveg.
(Sugawara): Tessék Hinata itt a kendő.-bementem a szobába és a szememre kötöttem a kendőt.
(Hinata): Kész vagyok!-ordíbáltam ki, hogy hallják a többiek, ezzel jelezve, hogy jöhet utánam valaki. Becsukódott az ajtó. Én az ágyon ültem.-Szia!-az illető nem mondott semmit.-Hahó itt vagy?-semmi.- Itt leszünk a szobába kettesben 7 percig és egyáltalán nem beszélünk?-leakartam volna venni a kendőt, mert nagyon frusztrált, hogy az adott személy meg se szólal.-HÉ!-leakartam venni a kendőt, de nem hagyta, hogy levegyem.-Ha nem akarod, hogy levegyem akkor legalább szólalj meg. Idegesít, hogy csak én beszélek.-semmi.-Hallod amit mond....-nem tudtam befejezni a mondatot, mert az a bizonyos személy rátapadt a számra. Hozzá akartam volna érni miközben csókólózunk, de nem hagyta. Végig fogta a kezeimet, nehogy megérintsem. Annyira elkábultam, hogy résnyire nyitottam a szám és ő egyből bejutást kért a nyelveivel. Még sose csókólóztam ilyen sokáig, sőt ez az első nyelves csókóm. Miután levegő hiányába eltávolodtunk egymástól hallottam ahogy az adott személy kinyitotta, majd becsukta maga mögött az ajtót. Letéptem a kendőt a fejemről és az ajkaimra tettem a kezem és próbáltam vissza szerezni a józan eszem. Nem tudom, hogy ki volt, de titkon volt egy személy akiben bíztam, hogy ő volt bent velem a szobában. Miután összeszedtem magam vissza mentem a többiekhez. Senki nem kérdezett semmit. Végül meguntuk a játékot és tovább ittunk és buliztunk. Mindenki nagyon jól érezte magát és én is. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen barátaim vannak.

Visszatértem! Itt van a követkző rész. Igen tudom! Sokáig eltüntem. Több, mint 1 évre és ez rengeteg idő. A helyzet az, hogy a párom szakított velem és nagyon sok idő volt túl tenni magam rajta és tudjátok, ha nincs kedvem akkor nem írok, viszont már sok idő telt el és már nagyon hiányzott, hogy írhassak. Köszönöm a csillagokat és, hogy már ennyien olvasátok az én kis történetemet. Köszönöm a hozzászólásokat, hogy folytassam. Ötletem van bőven, csak meg kell írnom. Volt, hogy a munkám miatt nem tudtam leülni írni, de most sok szabad időm van és bőven elhalmozlak benneteket új részekkel. Nem ígérek semmit, majd jönnek a részek, ahogy írok.
Jó olvasást! További jó napot/estét! :)