KageHina Újra szerelmes vagyok!

8. rész ,,Nyári tábor"

Július 4.

Kageyama szemszöge:

Végre itt vagyunk. Már nagyon várom, hogy fejlődhessek, viszont nagyon félek. 2 hétig nem leszek otthon. A múltkori eset után mindenféleképpen magammal hoztam a röplabdámat amiben bele van zárva a lelkem. Nem veszíthetem el újra a fejem, ami nehéz lesz, mert biztos vagyok benne, hogy itt lesz Toru. A Nekomások is itt lesznek és még pár csapat akikkel még nem találkoztam.

(Hinata): Gyere Bakeyama, ha tovább ott álldogálsz és álmodozol akkor itthagyunk.-mondta mosolyogva.
(Kageyama): Megyek!-megfogtam a cuccaimat és futottam Hinata után.
(Ukai edző): Rendben srácok a mai nap szabadfoglalkozás! Ismerkedjetek meg a többiekkel, mert holnaptól sorba jönnek az edző meccsek. Holnap a Nekomával, holnap után a Fukurodanival az után a Tokonami ellen és végül Aoba Johsai ellen küzdünk meg. Utána egy nap pihi és utána közösen edzetek. Az utolsó pár napba egy kis bajnokságot tartunk. Az a csapat aki megnyeri kap egy puccos étteremben ingyen vacsorát. Azt mi az edzők fogjuk állni. Remélem ebben a 2 hétben míg itt vagyunk sokat tanultok az ellenfeleitektől. Izgalmasabbá téve ezeket az edző mecseket úgy fogjuk csinálni, hogy az a csapat amelyik elveszít egy szettet az büntetést kap. 

(Mindenki): Miiiiii!!!???? Képedt el mindenki.
(Tanaka): Milyen büntetés lesz, ha elveszítjük a szettet?
(Ukai edző): Hamarosan megtudjátok.-ijesztő nyugodtsággal és félelemmel mondta. Félek!!!

Szabadidőben körbenéztek és programokat terveztek a srácok. Elkezdődtek az edző meccsek. A Nekoma ellen vesztettünk, de a Fukurodani és Tokonami csapat ellen nyertünk. Holnap az Aoba Johsai ellen fogunk megküzdeni. Izgulok! Toruval a park incidens óta nem beszéltem.

(Kageyama): Elmentem fürdeni!-mondtam a srácoknak és elhagytam a szobát. Siettem a fürdéssel, hogy minél előbb visszamehessek és aludjak. Kipihent akarok lenni.
(Toru): Tobio-chan!-hátra fordultam és megláttam azt a személyt akivel ma egyáltalán nem akartam találkozni.
(Kageyama): Oikawa Toru.-mindtam hűvös rideg hangon.
(Tobio): Láttam a mai edző meccseteket. Nagyon ügyes voltál.-oda lépett és a kezét a vállamra helyezte.
(Kageyama): Vedd le rólam a kezedett és nyögd ki végre, hogy mit akarsz mondani!-lesöpörtem a kezét a vállamról.

Eközben bent a szobában....

(Nishinoya): Unatkozok!!!
(Hinata): Én is!!!!!
(Tanaka): Jó lenne, ha lenne egy röplabdánk és passzolgatnánk.
(Hinata): Nálam nincs labda.
(Nishinoya): Nekem sincs....Várj nézzük meg Kageyama cuccait, hátha nála van röplabda.
(Tanaka): Ez jó ötlet! Na lássuk! Labda, labda.....Hmm!? Ez az! Megtaláltam. Tessék Hinata.
(Hinata): Gondolhattam volna, hogy Kageyamanal mindig van egy röplabda. Figyelj Noya dobom!

Vissza Kageyamahoz.....

(Toru): Én, csak tudni akarom, hogy mi vol a múltkor a a parkban?
(Kageyama): Ahhoz neked semmi közöd!-ordítottam, de mire ezt kimondtam a testem egy nagyot dobbant. Hirtelen elkezdtem nagyon durván köhögni. Ahogy tudtam rohantam a mosdóba és magamra zártam az ajtót. Ahogy elvettem a kezemet a számról nagy fehér szirmok estek ki. Ez nem lehet igaz. A betegségem. Ezek szerint a lelkem visszakerült a testemben. Gyorsan elővettem a telefonom és SMS-t írtam Sugawaranak. Egyedül ő tud a betegségemről, csak ő segíthet.
(Toru): Tobio-chan! Minden rendben?
(Kageyama): Tűnj el!-ordítottam.
(Toru): Nem megyek sehova! Aggódóm érted Tobio.-újjabb köhögés roham tört rám. Oda hajoltam a wc felé, hogy nehogy észre vegye a szirmokat.-Nyisd ki az ajtót!
(Sugawara): Menj ki kérlek Oikawa!-mondta kedves hangon. Nagyon hamar ideért.
(Toru): Biztos?-kérdezte aggódóan.
(Sugawara): Persze! Ne aggódj, majd holnap beszélsz vele.
(Toru): Rendben! Jobbulást Toru!-hallottam ahogy becsukódótt az ajtó és kattan a zár.
(Sugawara): Kinyithatod az ajtót Kageyama. Bezártam az ajtót és csak mi ketten vagyunk a mosdóban.-óvatosan kinyitottam az ajtót.
(Kageyama): Valaki hozzáért a tárgyhoz amiben be volt zárva a lelkem.
(Sugawara): Hát ez gond.
(Kageyama): Nekem mondod? Radásul nem az első stádiumban vagyok, hanem a 3.-ban! Nem csak köhögök, de már a szirmok is előjöttek és nem kevés. Azt se tudom, hogy milyen szirmok, még életemben nem láttam ilyen nagy fehér szirmokat. A cseresznyefa virágról tudom, hogy az első szerelmet jelenti, de erről fogalmam sincs, hogy ez milyen virág szirmai.
(Sugawara): Hát azt én se tudom, de kiderítem. Interneten megnézem, hogy mi ez a virág és, hogy mi a jelentése.-jött oda hozzám és megölelt.-Addig míg nem tudjuk, hogy mi ez a virág és a jelentését addig kerüld el Oikawa Torut.
(Kageyama): Nehéz lesz, mivel holnap velük lesz edző meccsünk.
(Sugawara): Igaz, de próbáld a meccs alatt kizárni és, csak a játékra koncentrálni. Játék után pedig kerüld, ahogy tudod.
(Kageyama): Rendben!-visszamentem a szobába és azt láttam, hogy a srácok egy röplabdával játszanak.-Ezt a labdát hol találtátok?-kérdeztem elég ingerülten.
(Nishinoya): A cuccaid között találtuk. Mondhattad volna, hogy van egy röplabdád, mert akkor ma játszhattunk volna kint a parkba.
(Kageyama): Kiengedte meg, hogy turkáljatok a cuccaim közt!?-ordítottam a fiúkra.
(Hinata): Ne haragudj Kageyama! Nem tudtuk, hogy ennyire ideges leszel és ennyire zavar, hogy turkáltunk a cuccaid között. Mi, csak egy röplabdát kerestünk, hogy ne unatkozzunk.-mondta boci szemmel. Jajj ne! Egy újjabb roham. Gyorsan kimentem a wc-re és amit tudtam kiköhögtem. Megmostam az arcom és írtam Sugawarának. Nemtudom, hogy fogok így játszani. 

SMS

Kageyama: Konkrétan a semmi miatt jönnek elő a köhögési rohamok.

Sugawara: Az lehetetlen. 

Kageyama: Én se értem. Minél hamarabb meg kell tudnom, hogy mik ezek a szirmok, addig fogalmam sincs, hogy mit csináljak.

Sugawara: Először is nyugodj meg és próbálj meg aludni. KIderült, hogy hogyan került vissza a lelked a testedbe?

Kageyama: Igen! Hinatáék turkáltak a cuccaim között, hogy hátha találnak nálam egy röplabdát és megtalálták.

Sugawara: És?

Kageyama: Abba volt elzárva a lelkem.

Sugawara: Miért nem raktad olyan helyre ahol nem találják meg?

Kageyama: Nem gondoltam volna, hogy a cuccaim között fognak turkálni.

Sugawara: Oké! Nyugi! Épp most keresgélek, de nem találtam semmit. Holnap beszélünk. Próbálj meg aludni!

Kageyama: Rendben! Jó éjt!

Sugawara: Jó éjt!

Másnap

(Hinata): Kageyama! Jó étvágyat! Mit reggelizel?-kérdezte csillogó szemekkel.
(Kageyama): Müzlit, ha épp nem látnád.-mondtam neki élettelen hangon.
(Hinata): Még mindig mérges vagy ránk?
(Kageyama): Igen!
(Hinata): Ne haragudj! Legközelebb, ha ilyen van akkor téged kérdezünk meg. Rendben!?-kérdezte nagy mosollyal az arcán.
(Kageyama): O-oké!-mi az isten? Zavarba jöttem?
(Sugawara): Tudsz jönni?
(Kageyama): Igen!-követtem Sugawarát és egy kihalt folyósón mindketten megálltunk.
(Sugawara): Szerintem megtaláltam a virágot, aminek a szirmait köhögöd fel.
(Kageyama): Tényleg és mi az a virág?
(Sugawara): Fehér Rózsa.
(Kageyama): Hogy mi? Mégis mi az a fehér rózsa?-Sugawara közelebb jött és egy képet mutatott egy virágról.
(Sugawara): Erről a virágról beszélek. Rózsa. Több színbe is pompázik ez a virág, de neked fehér szirmok vannak, szóval kizárásos alapon a fehér rózsa a te virágod. Magyarországon rengeteg van belőle. Ennek a virágnak több jelentése van. Hűség, tisztaság és ártatlanság. Lehet nálad a hűséget jelenti Oikawa iránt. A betegséged azt akarja megmutatni, hogy hűséges vagy az első szerelmedhez, hiszen igazából nem szerettél ki belőle, csak a lélek elzárás miatt nem éreztél semmit.
(Kageyama): Lehet, hogy igazad van!
(Sugawara): A múltkor szerelmet vallott és megcsókólt, ha szerelmet vallasz és ő is akkor meggyógyulhatsz. Nem fogsz meghalni a Hanahaki miatt.-örvendezett és egymást boldogan öleltük meg.
(Kageyama): Igazad van! Oké az edző meccs után elmondom neki.
(Sugawara): Erről van szó! Sok sikert!
(Kageyama): Köszönöm Sugawara!
(Sugawara): Ne viccelj! A barátom vagy! Most pedig menjünk és adjunk bele anyait, apait!
(Kageyama): Ez az menjünk!

Itt vagyok a következő résszel. Remélem tetszik! Jó olvasást! Jó napot/estét! :)