𝘈 𝘓𝘖𝘝𝘌 𝘛𝘏𝘈𝘛 𝘐𝘚 𝘚𝘗𝘌𝘊𝘐𝘈𝘓!

20.rész

Jungkook szemszög:

Másnap reggel korán kelek hiszen már megszoktam hogy ilyenkor kell fel kelnem! Körbe nézek s rám jön a hányás így a mosdóba sietek és le térdelve a wc elé kezdek el hányni. Jól kezdődik ez a nap..

-Eh-állok fel miután le húztam a wc-t,ki öblítem számat s fogat is mosok aztán hasamra simogatva megyek vissza a szobába s le ülök az ágyra!! Vissza kapcsolom telefonom,az értesítések pedig  szinte egyből jönnek,Yoongi hívott! Nem is egyszer..
-Hm-hümmögök egyet! Nem fogom vissza hívni jobb lesz ha el kerülöm és békén hagyom hiszen vagyis gondolom ezt akarja de ha nem, akkor sem érdekel,rohadtul megbántott és tele van a faszom azzal hogy mindig rajtam tölti ki a feszültségeit. Egy nagyot sóhajtva állok fel és megcsinálom az ágyam aztán fel öltözöm és el indulok munkát keresni!! Valami könnyű és jó fizető munka kéne,pénzt kell gyűjtenem mert nem sokára már nem dolgozhatok és addigra be akarok költözni egy kis lakásba ahol én és a pici el tudunk lenni. Be kell szereznem még pár dolgot a babának de remélem hogy meg tudom oldani könnyen.

Yoongi szemszög:

Másnap reggel elég sietősen készülődöm s szó szerint futok az iskolába hogy minél hamarabb beszélhessek Jungkookkal. Lihegve megyek be a terembe és körbe nézek de őt sehol sem találom
-Itt van kookie?-megyek oda a fiúkhoz
-Nincs,miért? Nem veled van??-áll fel egyből jimin
-Nem volt az otthonban mikor már oda értem és a telefont sem veszi fel!!-túrok hajamba
-Ezt nem hiszem el komolyan!-kezd ideges lenni Namjoon és hívni kezdi kookiet de neki sem veszi fel a telefont sőt senkinek sem.
-Mi a fasznak kellet ilyen mogorván viselkedned?? Mit tett hogy ezt érdemelte Hah???-esik nekem Taehyung
-Kimerült voltam és azt se tudtam mit beszélek,nem akartam megbántani!! Egyáltalán nem igaz amit mondtam neki.-kezdek egyre jobban ideges lenni
-Legközelebb urald magad bassza meg!-kezd el veszekedni velem jin és ő is fel áll meg mindenki más is.
-Inkább segítsetek!! Hol a picsába lehet kookie??-konkrétan már kiabálok velük
-Honnan tudhatnánk??? -csap az asztalra tae
-Akkor ne segítsetek,csesszétek meg mind az öten!!-megyek ki a teremből és az iskolából is,ha az életemen is múlik meg keresem jungkookot!! Hívogatni kezdem közben el indulok a szállóra
-Kérlek legyél ott-aggódom! A szállóra megyek és megkérdezek egy nőt hogy itt van e Jungkook! Elvileg igen de az ajtaja zárva,el ment valahova csak tudnám hova! Lehet a suliba? El kerülhettem volna? Nem tötyörészek hívni kezdem hoseokot aki egyből fel is veszi
-Na megtaláltad? -szól bele a telefonba
-Nem,itt lakik a szállon de most nincs itt! Ha megérkezne a suliba azonnal hívj vagy írj!-mondom neki halál komolyan
-Rendben van! És most keresed tovább?
-Igen,addig nem nyugszom meg míg nem beszélek vele-sóhajtok és a földet bámulom
-Ne aggódj Yoongi,minden rendben lesz-nyugtat haverom ami jól esik
-Mindegy,le teszlek majd beszélünk! -teszem le a telefont és megyek tovább keresni kookiet.

Jungkook szemszög:

Egy kis boltba keresnek áru feltöltősőket! Meg próbálok jelentkezni hátha sikerrel járok!
-Um elnézést-szólítok meg egy nénit aki éppen élelmiszereket pakol
-A munkára jöttem jelentkezni -vakarom meg tarkóm
-Áhh rendben rendben,gyere! Kövess!-mosolyog rám kedvesen és el indul az iroda felé
-Mennyi idős is vagy?-kèrdi tőlem
-17 éves vagyok -bólintok egyet
-Milyen kis fiatal vagy-kuncog és be kopog egy ajtón aztán be nyit és szól a főnöknek hogy mi a helyzet
-Menj be nyugodtan!-nyitja ki nekem az ajtót
-Oh,köszönöm -hajlok meg illedelmesen és be megyek! Be csukom az ajtót
-Jó reggelt uram-hajlok meg előtte! A férfi csak kuncog és vissza köszön
-Ülj csak le -mutat egy székre én le ülök és rá nézek
-Kim seonghwa vagyok,nagyon örvendek-fog velem kezet
-Jeon Jungkook -beszélek kicsit halkabban
-Az áru feltöltős pozícióra szeretnél jelentkezni?-mosolyog
-Igen arra -bólogatok hevesen
-Rendben van,mennyi idős vagy ha meg kérdezhetem?
-17 éves vagyok
-Huh-lepődik meg-elég fiatal vagy,de nem baj és miért szeretnél dolgozni? Iskolában kéne lenned
-Ez egy elég hosszú történet,nem szeretnék erről beszélni ha nem baj-húzom el szám végét.
-Nem,nem! Dehogy! Csak érdekelt! És 6 vagy 8 órában szeretnél dolgozni?-közben elő vesz pár papírt amit gondolom nekem ki kell tölteni és alá kell írni.
-Igazából mindkettő,hétvégén vállalom a 8-at is és hétköznap pedig 6 órát dolgoznék ha önnek természetesen nem gond-Piszkálom kezem
-Nem gond egyáltalán -mosolyog rám kedvesen
-Akkor jó -mosolygom vissza!
-Akkor töltsd ki kérlek ezeket a papírokat aztán írd alá-adja oda nekem azokat én pedig el is kezdem ki tölteni és amikor ez kész még meg beszélünk pár dolgot aztán már megyek is dolgozni. Át öltözöm egy kényelmesebb ruhába s oda megyek ahhoz a nénihez aki a főnök irodájához vezetett
-ÁH szóval fel vett-nézz rám mosolyogva
-Ennek nagyon örülök,Cho Hwan vagyok-mosolyog tovább
-Jeon Jungkook-hajlok meg előtte
-Nem kell hajolgatnod,gyere meg mutatom mit hogyan kell csinálnod!-indul el én pedig megyek utána közben ő mutogatja és el is mondja mit kell csinálnom! Nos..annyira nem nehéz ez a munka de megpróbálok óvatos lenni a pici miatt.
-Ha bármi baj van,vagy esetleg segítség kell csak szólj nekem!-simogat kezemre
-Rendben és nagyon szépen köszönöm -hajlok meg egy aprót
-Szívesen -kuncog s ő megy a dolgára én pedig egy nagyot sóhajtva nézek a cuccokra amiket be kell pakolnom a helyükre
-Na lássunk hozzá-suttogom,s el is kezdem a munkát. Egészen ebéd szünetig nyomom a melót.
-Jössz ebédelni?-kérdi tőlem Hwan néni
-Oh,már ebéd szünet van?-kuncogom és bólintok! Elő veszem a kajám és az italom aztán le ülök mellé
-Jó étvágyat -kezdek el enni
-Neked is!-mondja teli szájjal
-Mond csak! Neked nem iskolában kéne lenned?-fordul felém
-De igen!
-És miért nem vagy ott?-húzza fel szemöldökét
-Hosszú történet -sóhajtok egyet
-Én rá érek!-kuncog
-A lényeg annyi hogy a szüleim ki dobtak otthonról mert meg tudták hogy meleg vagyok,egy nő által ide kerültem Seoulbe és el kezdtem járni egy művészeti gimibe aztán lettek barátaim illetve velük el kezdtem énekelni,év végi fellépésre nem nagy cucc-mondom
-Ebben a baráti társaságban van egy fiú akit Yoonginak hívnak,meg tetszett nekem viszont ő rideg és flegma típus így sokáig nem kedvelt! Egyszer le feküdtünk és teherbe ejtett! Igen tudom egy fiú nem tud terhes lenni hát én még is az vagyok-kuncogom
-El kezdtünk ismerkedni a baba miatt de a vége az lett hogy csúnya dolgokat vágott a fejemhez így már nem beszélünk és most itt vagyok-harapok a szendvicsembe
-Hűh,várj ezt fel kell fognom-nevet fel
-Akkor te most tulajdonképpen terhes vagy? És hol laksz? -pislog nagyokat
-Igen,terhes vagyok és egy hajléktalan szállon vagyis csak majdnem az-húzom el szám végét
-Oh Jézus,de hát az egy nagyon veszélyes hely!
-Tudom,épp ezért nézek most lakást
-Én tudok egy szép környéket és egész olcsón is,meg adom az illető számát de kérlek még ma hívd fel,nem jó ötlet ott lenned,veszélyes higgy nekem-írja a telefonszámot egy cetlire és oda adja én pedig el veszem
-Oké,oké! Fel hívom és köszönöm -rakom el a kis papírt
-Na és hanyadikba vagy?
-Most leszek egy hónapos -nézek hasamra
-Gratulálok egyébként de ügye tudod hogy már nem sokáig dolgozhatsz?! És akkor mihez fogsz kezdeni?-kezd aggódni ami nagyon jól esik főleg úgy hogy csak pár órája ismerjük egymást
-Nyilván addigra mindent meg próbálok el intézni és utána pedig keresek egy olyan munkát amit otthon is tudok csinálni. Meg van félre rakott pénzem szóval ez miatt annyira nem parázok-vonok vállat
-Oh még ez a szerencse-nyugszik meg
-Mindenesetre én itt vagyok neked és segítek amiben csak tudok! Én leszek a  nővéred-kezd vigyorogni amin halkan nevetek
-Rendben van,néni
-Chh néni az apukád! Csak 24 éves vagyok forgat szemet! Kuncogom és ki dobom a szemetet
-Ha úgy van el megyek veled a házat megnézni
-Az szuper lenne,nagyon meg köszönném-bólogatok hevesen
-Akkor ezt is tisztáztuk-kuncog
-Irány dolgozni -biccent fejével a dolgokra morcosan! El kezdek dolgozni nevetve. Nagyon szimpatikus ez a Hwan,nagyon kedves és megértő! Mosolyogva dolgozom.

-Jungkook! Egy fiú keress téged -jön oda hozzám Hwan,kicsit értetlenül nézem de csak bólintok
-Rendben,egy pillanat-mosolygom! Ő el megy én pedig a papírt amin az élelmiszerek vannak rá írva le rakom! Előre megyek s mikor meg látom a fiút meg torpanok
-Yoongi...-szólalok meg
-Szia-mosolyog rám és közelebb jön én pedig hátrálok
-Te mit keressel itt? és hogy találtál rám?-pislogok
-Be van kapcsolva a mobilod és le tudtalak követni -vakarja tarkóját
-Mi a ..-suttogom s el nézek
-Beszélnünk kell,négyszemközt!
-Minek? Én nem szeretnék és most menj el,hagyj engem békén-nézek újra rá picit idegesen de ő csak nagy szemekkel bámul
-Kérlek Jungkook! Csak 5 perc nem több, ígérem-suttogja
-5 perc-mondom és ki megyek a boltból ő pedig jön utánam
-Nos halljam!  mit akarsz?-sóhajtok feldúltan
-Sajnálom amit tegnap mondtam neked,nem gondoltam komolyan-rázza fejét
-Egyszerűen csak kimerült vagyok és össze vissza mondtam mindent-nézz szemeimbe
-Én értem hogy kimerült vagy,de akkor mi az isten faszért nem pihensz végre? Vagy talán élvezed hogy mindig rajtam vezeted le a problémáid??-akadok ki
-Nem,nem! Egyáltalán nem élvezem sőt rohadtul bűntudatom van amiatt hogy így bántam veled. Egyszerűen csak meg akarok felelni neked és a kicsinek aki még sem született...-halkul el
-Miért akarsz nekünk meg felelni?
-Mert jó apa akarok lenni és jó pár,azt akarom hogy tökéletes családom legyen és ne olyan mint amilyen nekem volt.
-De nem az a megoldás hogy 0-24-ben csak dolgozol meg állás nélkül!! Ez nem egészséges főleg ennyi idősen nem! Jövőre érettségizel,szedd össze magad végre és gondolkodj épp ésszel!-sóhajtok egy nagyot
-Kérlek ne haragudj rám,ha nem is bocsátasz meg az se baj csak tudatni akarom veled hogy számomra nem vagy teher,imádom mikor rajtam lógsz hiszen az életem végre nem üres és komor! -mosolyog amin én is majdnem el mosolyodom de csak majdnem.
-Ne hagyd ott az iskolát kérlek,szükséged van az érettségire! Miattam ne tedd tönkre az életed,felőlem dolgozhatsz de csak óvatosan és suli után. Nem szeretném ha bármi bajotok esne miattam! -nyel egy nagyot
-Ne aggódj tökéletesen meg leszünk,egyenlőre nem bocsátok meg de suliba megyek de csak is a fiúk miatt-beszélek komoly hangnemben
-Rendben,köszönöm,tényleg nagyon köszönöm-ölel magához amin nagyon meglepődőm,jól esik ölelése! Vissza öleljem vagy ne? Ahj!!!! Nem kéne de én még is ezt akarom...Nah jó,egye fene. Vissza ölelem kookiet,s bújok amennyire csak tudok karjaiba.

Hiába beszélt velem úgy ahogy nem kellet volna az érzéseimnek nem tudok ellenállni és erre most jöttem rá igazán...

Hellooo!!
Meg hoztam az új részt,egészen hamar,tudom :D
Remélem tetszett nektek ez a rész is! Igyekszem a következővel
XoXo <3