6.rész

207 12 0
                                    

*Már egy hónap el telt mióta láttam jungkookot a gyermek otthon közelében..nem kérdeztem hogy miért volt ott,igazából beszélni is alig beszélünk.Lassan év vége igy elég sokat készülünk a fiúkkal a koncertre!!Most is épp azon dolgozunk.*

-O te jó ég,megvan!!*csattan fel jin vigyorogva*

-Heh?*nézz rá tae értetlen fejjel*

-Jungkook adjon elő egy solo számot,uumm...mondjuk yoongival.

*mivan?miért pont velem?*

-mi?minek?*falhoz kötöm magam*

-azért mert ti ketten egész jó párost alkottók!!*szószerint le fagytam,páros?ez most valami vicc?,jungkook nagy szemekkel nézi jint s próbál megszólalni*

-őhm..jin...szerintem....ez...*ajkait harapdálja jungkook látszik rajta hogy meglepte ez a dolog,ohh kook nyugi engem is.*

-tudom,fantasztikus ötlet*mosolyodik el elégedetten*

-de..de..őhm

-és mégis el mondanád hogy mit adnánk mi ketten elő kookieval??*vágok jungkook szavába picit idegesen*

-Irjatok egy dalt,nektek ez semmiség lesz*von vállat jin,semmiség???hát baz...,jungkookra nézek aki látszólag eléggé el szomorkodot*

-ha nem akarsz velem énekelni,megértem nyugi...*mondja halkan és rám nézz egy hamis mosolyal,majd annyit veszek észre hogy el megy.De hát én nem is mondtam olyat hogy nem akarok vele énekelni csak...ahh mindegy!!!Fiúkra nézek majd utána futok*

-várj jungkook*fogom meg csuklóját és magam felé fordítóm*

-mi az?*bámulja a földet*

-Én nem mondtam semmi olyat hogy nem akarok veled énekelni,csak az igazság az hogy....*sóhajtok egy nagyot*

-gyere üljünk le valahova*fogom meg kezét és húzni kezdem a parkhoz,észre se veszem hogy a kezét fogom.Annyira jó érzés valaki kezét fogni,mintha védelembe lennék és a másik fél is.Kezdek össze zavarodni egyre jobban,mikor oda értünk a parkba le ülünk egy padra...oké huh,most vagy soha*

-Nos szóval...elég nehéz nekem új emberekkel dolgozni vagy csak úgy meg lenni.

-De miért?*fordul felém*

-mert utálom az embereket

-ohhh..*nézz el*

-Persze ezt most nem úgy értettem hogy én téged....am...utállak,mert nem utállak mármint nem is imádlak...igazából mint haver oké*vonok vállat,jungkook meg fogja kezem s rám nézz,kezeinkre nézek majd kookiera*

-Figyelj nem tudom miért vagy amilyen,de tud rám számíthatsz bármikor.Igaz nem beszélünk annyit de haverok vagyunk,és...osztálytársak egy évig még úgyhogy valahogy ki kell bírnod*nevet egy picit ahogy én is,nem tudom hogy ez jó e vagy sem de tökre meg nyugodtam mármint igy lelkileg,olyan furcsa érzés de jó*

-Köszi*nevetek tovább vele együtt,nem is olyan rossz fej ez a nyuszi gyerek,ki tudja lehet még legjobb barátok leszünk...bár azt erősen kétlem,de nem lehetetlen semmi azt hiszem....*

𝘈 𝘓𝘖𝘝𝘌 𝘛𝘏𝘈𝘛 𝘐𝘚 𝘚𝘗𝘌𝘊𝘐𝘈𝘓!                    Where stories live. Discover now