10. rész

367 30 0
                                    

Végül Tae segített Kookot iskoláztatni, azóta csakis rajtam csüng a nyulam, amit nem bánok mert valami rohadt aranyos, apa miatt képtelen volt ismét nyúl formát ölteni, mivel mindketten tudjuk Kookal hogy apámnak a szokása berontani kopogás nélkül, így megkell előzni a gondokat, anyámnak hála megtudtam hogy apa homofób, anya eleinte próbálta elmagyarázni neki hogy ezzel semmi baj nincsen, de miután látta hogy reménytelen, annyiban hagyta.

Édesanyám gyakran bejön a szobámba beszélgetni JungKookról mikor apa nincs a közelben, elég kínos róla bármit is mondanom mivel hiába anyám nem tud Kookról és a nyulas esetről, jelenleg is itt van mellettem és mindent hall és lát.

Amint anyám elhagyja a szobát, majd néhány trappolás után egy kulcszörgés kíséretében, a házra csend honol. Elmentek.

Kook kihasználja az egyedüllétet és visszaváltozva az emberi formájába - amit megjegyzek sose fogok megszokni - ugrik rám, ezzel engemet az ágyhoz szögelve.

Szúros szemmel nézek rá, tudja mennyire utálom ezt a egészet, és mégis mindig eljátsza csak hogy az agyamra menjen, ismételten vigyorog rajtam majd ajkát az enyéimre nyomva, kezd el erőszakosan csókolni, nemtetszésemet kifejezve harapok rá a nyelvére, mire felkiáltva szakad el tőlem és könnyező szemekkel néz le rám.

- Ezt most miért kaptam? - pityeredik el, mire rámorgok egyet.

- Megmondtam nem egyszer hogy hagyd ezt a viselkedést abba! - rivallok rá, majd felülök ezzel Kook lecsúszik az ölembe.

Bánatosan fordítja el a fejét, majd egy seperc alatt megjelenik Kook fején egy nyuszifül és nyuszifarok a hátsófelén, hüledezve nézem Kookot, és érzem ahogy arcom vörösbe borul, nagyot nyelek majd próbálom lenyugtatni magamat.

Kurva aranyosan néz ki így.

Szemeim lehunyom egy másodpercre majd a nyakába akasztva kezeimet - ezáltal megijesztve szomorkás nyuszimat - húzom le egy szenvedélyes csókra, érzem ahogy megremeg, de ahogy észreveszi hogy nem tolom el magamtól, belemosolyodva édes csókunkba, kezdi viszonozni azt.

Észresem véve hogy már a ruháink sincs sincsenek rajtunk, nem törődve semmivel csakis a magunk élvezetére koncentrálunk, ujjaim Kook haját túrkálják míg ő a nyakamat kényezteti, másik kezem pedig kockás hasát simogatja, gondolván egyet ujjamat levezetem fenekéhez, de ezáltal egy szintén kéznek nevezhető végtag állítja meg a cselekedemet.

Kérdőn nézek Kookra aki furán mosolyog rám, nagyot nyelve kezdek gondolni a legrosszabbra.

- Nem én leszek az akit tömni fognak Chim - és igazam volt, annyira tudtam de mégis volt bennem egy halvány remény hogy nem én leszek az áldozata ennek az egésznek.

Egy csókkal belémfojtva a szót, ismer annyira már hogy tudja mikor akarok egy 3. világháborút elindítani, végül engedek neki, és a vágyainknak.

Gazdám [JiKook FF] BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now