Osztálytalálkozó [Barni ff]

Immunissá válunk

Reggel fél hétkor az ébresztőmre keltem ami nem más mint Ricsárdgírtől a Minden nyár. Barni is felriadt és olyan fejét vágott mintha az űrbe lenne repkedő tehenekkel körül véve. Kitört belőlem a nevetés és sikeresen legurultam az ágyról. Hát szép kis reggel mit ne mondjak. Gyorsan elmentem a fürdőbe össze szedni magam mert ugye 8-kor majd jön értünk a busz. Reggelizni már nem itt fogunk hanem majd megállunk egy benzinkútnál úgyhogy annyira nem siettem. Fel öltöztem, fogat mostam, húztam tusvonalat és mentem is szólni Barninak hogy jöhet ő is a fürdőbe. A drága vissza aludt ezalatt a 15 perc alatt amit bent töltöttem úgyhogy becsuktam egy Beatles számot hátha arra felkel de nem volt hatásos. Közelebb hajoltam hozzá megnézni él-e még egyátalán. Hirtelen ráfogott a csuklómra és magára rántott.

- Nemár Barnaa. - nyújtottam el nevét szenvedve mert össze fogja gyűrni a pólóm ami már így is elég gyűrött volt. - Látom megiscsak fent vagy. Irány a fürdő mert nemsoká itt a busz.

- De olyan fáradt vagyok még és most se adtál reggel indító puszit, márpedig addig nem kelek ki az ágyból. - mondta majd kinyújtotta rám a nyelvét.

- Ne nyújtogasd mert leharapom. - pusziltam arcon. Szépen kimászott az ágyból és csak állt egy helyben. - Na de mostmár indulj mert mérges leszek! - csaptam rá csupasz hátára.

- Már itt se vagyok. - mondta, majd elnyelte a fürdő. Amíg ő bent volt én elágyaztam és minden cuccomat elpakoltam a bőröndömbe. Barni cucca is össze volt már pakolva, gondolom akkor rakta össze amikor én készülődtem. Mikor drága Barnabás kicsoszogott a fürdőbőlfürdőből beledőlt a frissen vetett ágyba. Azt hittem megütöm de szép lassan kifújtam a levegőt és nyugodtan megszólaltam.

- Kedvesem, nem tűnt fel hogy az előbb vetettem be az ágyat?

- Jajj ne haragudj csak annyira fáradt vagyok. De a becenév nagyon tetszik. - mondta kacsintva.

- Majd alszunk a buszon, hidd el én is fáradt vagyok. De már fél nyolc van szóval jobb ha indulunk. Majd lopunk valami gyümölcsöt az ebédlőből. - mondtam már a bőrönddel a kezembe.

- Viszlát szoba, szép emlék voltál. - integetett Barni a szobának beszélve mint egy ovis, de aranyosnak találtam. Vissza gondolva tényleg szép dolgok történtek itt. Nem is tudom mi van velem és Barnival. Együtt nem vagyunk de az érzéseink egyértelműek. Na mindegy. Lesz ami lesz.
Mikor le értünk még csak Eszti és Ati feküdtek össze borulva az egyik kanapéba. Nagyon aranyosak együtt, nem értem hogy nincsenek még együtt. Mi is levágtuk magunkat egy másik kanapéba és szép csöndbe vártuk a többieket. Szép lassan megjelent Ági és Zsoma. Szorítottunk nekik helyet mellettünk. Egy 2 percre rá itt volt Bálint Agatával és Peti Annával. Persze már csak Giorgio és Reni hiányoztak de még volt kb 10 perc a buszig és addig biztos ide érnek. Bálint Petivel nézett valami hülyeséget YouTube-on és röhögtek, de rajtuk kívül mindenki csak nézett ki a fejéből csöndben. A busz előtt 1 perccel sikeresen megérkezett újdonsült párunk is. Bepakoltunk mindent a buszba és mindenki elfoglalta azt a helyet ahol ide felé jövet is ült. Egy 10 perc után már mindenki aludt de ezt Attila megzavarta folytonos nyavajgásával mert éhes volt.

- Jajj Ati maradj már egy kicsit. Mindjárt meg állunk egy kútnál. - mondta neki Eszti félig csukott szemmel.

- Jólvan na, de már olyan éhes vagyok! - mondta duzzogva. Ezután újra csönd telepedett a buszra. A legtöbben zenét hallgattak és egymásra borulva aludtak. Én csak néztem ki az ablakon Barnival a vállamon. Persze zenét hallgattam. Egy 15 perc múlva megállt a busz és Ati kivágta az ajtót és már rohant is megvenni a hotdogokat. Szép lassan mi is mentünk utána. Pár perc után már kaptuk is az ételt. Már mindenki éhes volt de még sose láttam olyan gyorsasággal enni valakit mint Atit. Peti is elég gyorsan elpusztította az adagját. Páran kimentünk el szívni egy cigit amíg a többiek pisiltek és vásároltak. Fél órát töltöttünk el a kúton és utána már nem álltunk meg csak egyszer, hogy Peti tudjon pisilni a bokorban. Olyan 11 vagy fél 12 felé sikerült haza érnünk mert persze az autópályán volt egy kis dugó. Kipakoltunk mindent a buszból és mindenki búcsúszkodni kezdett. Barni felajánlotta hogy hazakisér mert mondása szerint nap közben is veszélyes lehet és jobb ha velem jön. Persze nem volt ellenemre. Mi is el köszöntünk a többiektől és felültünk a buszra. Épp Pinteresteztem amikor láttam hogy Reni csinált egy hármas csoportot amibe én, ő és egyik volt jó barátnőnk Vivi-aki kiköltözött Koreába-voltunk benne. Megbeszéltek egy találkát holnapra mert Vivi hazajött. Írtam is nekik hogy rám is számíthatnak. Leszálltunk a buszról és szép lassan sétáltunk a lakásom felé. Barni vitte a bőröndöm, pedig mondtam neki hogy semmi szükség rá de persze addig erőlködött míg végül rá nem hagytam.