Osztálytalálkozó [Barni ff]

Szeretem ezt a helyet

Már a vége felé járt a koncert és a fiúk elkezdtek búcsúzkodni, le jöttek inni és már mentek is aláíri és fotót készíteni. Láttam Barnin hogy nagyon fel van spanolva szerencsére segített neki a koncert el feledtetni azt az őrült lányt. Egy óra múlva vissza  is értek.

- Tudom hogy nagyon elfáradtatok de nem hagyjuk ki ma se a koncert utáni iszogatást. - mondta Ati nagy beleéléssel. - Ugye a hölgyek is csatlakoznak hozzánk?

- Hát persze, ki nem hagynánk. - mondtuk egyszerre. Bár már csukódtak volna le a szemeim de nem akartam elrontani a kedvüket így beleegyeztem.

- Akkor irány a busz, vár a kocsma! - kiáltott Ati boldogan. Gyorsan beültünk és 20 perc után már ott is voltunk Győr egyik kocsmája előtt. Nagyon sok autó állt előtte szóval gondoltam bent is tömve lehet a hely. Mikor beléptünk rögtön megcsapott a cigi és a pia szaga. Le ültünk a legnagyobb asztalhoz de még így is kellettek székek másik asztaloktól. Már megittam 2 sört és 3 felest amikor gondoltam egyet hogy kimegyek elszívni egy cigit. Álltam föl és majdnem ráestem Esztire és Atira mert kissé megszédültem.

- Na gyere, majd én kikísérlek mert még a végén össze töröd magad. Meg nekem is szükségem van egy szálra. - mondta Barna

- Okézsoké, gyere Barnikám. - mondtam nevetgélve mert már elég jó kedvem volt. Kiértünk és megcsapott a hideg levegő de a kabátom meg bent hagytam. Egyszer csak annyit éreztem hogy valaki rám terít egy kabátot. Persze Barni volt az.

- Meg ne fázz nekem! - mondtam neki fenyegető hangsúllyal. Legalábbis olyannal próbáltam.

- Nem lesz semmi bajom anyu. Nyugi.

- Nem fázol de megfázol.

- Tudom tudom.

- Na és mesélj csak Barnikám. Mik ezek a szájra puszik mostanában? - kérdeztem mintha egy rendőr lennék és épp kikérdezném.

- Azok ilyen  baráti gesztusok. - mondta halál nyugodtan. Kicsit elszomorodtam mert kezdett megtetszeni Barni. Pontosítok: belezúgtam Barniba elég rendesen.

- Ja így már értem. - válaszoltam mű mosolyt villantva. Hát valószínűleg nem vette be. Ezután szép csendben szívtuk a cigink. Ő hamarabb végzett vele de nem ment be hanem kint maradt.

- Nyugodtan menj be a többiekhez. Nemsoká megyek és is csak még elszívom meg még maradok egy kicsit itt a levegőn.

- Én is maradok veled. - jelentette ki magabiztosan. Hát oké, gondoltam magamba. Biztos neki is kell egy kis levegő. Szép csöndben álldogáltunk egymás mellett és egyszer csak hirtelen maga felé fordított. Csak néztünk egymás szemébe és egyre közelebb jött hozzám. És megcsókolt. Nem csak megpuszilt hanem MEGCSÓKOLT!!! Hirtelen azt se tudtam hogy mi történik de ahogy rájöttem mi is történik azonnal visszacsókoltam.

- Na ez nem baráti volt. - mondta vigyorogva.

- Reméltem hogy nem az. - mosolyogtam én is a cipőmet nézve mert nem mertem rá nézni.

- Már ram se nézel Y/N? - kérdezte kétségbe esve de tudtam hogy még mindig vigyorog.

- Dehogynem. De szerintem menjünk vissza a többiekhez. Bár már elég fáradt vagyok szóval én szerintem fogom a cuccom és a szállásra megyek vissza. - gyorsan vissza adtam neki a kabátját és én is mentem az enyémért mert a táskám már nálam volt. Kiértem és Barna még mindig ott állt.

- Nem mész vissza a többiekhez? - kérdeztem meglepve.

- Ha te is mész akkor én is. Nem engedhetem hogy egyedül legyen egy ilyen szép lány ilyenkor az utcán. - Ezen csak mosolyogtam egyet majd meggyújtottam egy cigarettát és útra is indultunk. Kb 20 perc alatt vissza is értünk a szobába.

- Elugrok fürdeni. 10 perc és te is jöhetsz, sietek. Gondolom már fáradt vagy.

- Attól függ mihez. - mondta miközben húzogatta fel-le a szemöldökét. Erre nem mondtam semmit, inkább mentem a fürdőbe. Mikor bele néztem a tükörbe muszáj voltam kiröhögni magam. Olyan voltam mint egy érett paradicsom. Gyorsan lefürödtem hideg vízzel, fogat mostam, felvettem a pizsim és már el is hagytam a helyiséget. Szóltam Barninak hogy nyugodtan mehet ő is. Kb 5 perc múlva nyitódott a fürdő ajtaja és Barni teljes nyugodsággal egy szál törölközőben kisétált. Próbáltam nagyon a telefonomra koncentrálni és nem rá nézni.

- Bele ne bújj a telefonodba. - mondta röhögve. - Amúgy elfelejtettem bevinni a pizsamám.

- Jajj de vicces a művész úr. - mondtam neki gúnyosan.

- Jólvan na, fel ne faljál élve. - majd vissza ment a fürdőbe és egy perc múlva már vissza is tért egy melegítő nadrágban. Hát mondhatom sokkal jobb lett.

- Ennyire meleged van? - kérdeztem szemébe nézve.

- Zavar? Csak otthon nem szoktam venni pólót. - erre most mégis mit kéne mondanom? Nyilván nem zavart de ezt mégse mondhattam mert mit gondolna rólam.

- Nekem mindegy, ahogy neked jobb. - ez a szuper válasz volt most a legjobb megoldás.

- Azért remélem nem küldessz a kanapéra aludni. - nézett rám az ágy végéből.

- Dehogy küldelek. Miért tenném? - kérdeztem értetlenül.

- Ja semmi semmi, csak kérdeztem.

- És te ott az ágy végébe alszol vagy közelebb jössz? Mert én már aludnék. - mondtam ásítva hogy nyomatékosítsam benne, tényleg álmos vagyok.

- Jövök már. Ne légy ilyen türelmetlen. - ezen csak szemet forgattam. Itt is termett mellettem egy másodperc alatt. Velem szembe feküdt. Sötét volt de tisztán láttam a szememét ahogy az enyémet fürkészi. Közelebb csúszott és ismét megcsókolt. Olyan volt mintha évekig tartott volna és örökre így maradtam volna de a levegő nagy úr így elváltunk.

- Jó éjszakát Y/N. - mondta egy utolsó puszit nyomva homlokomra.

- Jó éjt Barnikám. - hátat fordítottam neki és rögtön elnyomott az álom.

Itt is lennék a résszel. Kicsit megcsúsztam vele mert pénteken szerettem volna kirakni de nem volt sok ihletem meg időm se. Remélem megértitek. Helyesírási hibákért bocsánat. Remélem tetszett ez a rész is nektek. Köszönöm hogy ennyien olvassátok. Hihetetlenül boldoggá tesz.
Ezer csók! <33