Osztálytalálkozó [Barni ff]

Művirág

Már csak 2 sarok választott el a próbateremtől. Mire odaértünk és Barni sikeresen kinyitotta az ajtót addigra kétszer is megfagytam. Ahogy beértünk és megláttam a kanapét rögtön rávetettem magam.

- Kérsz egy csésze teát? - kérdezte Barni a konyhából.

- Nincs valami erősebb? - kiáltottam neki egyet. Nem tudom miért akartam még inni amikor már ittam eleget.

- Hát szerintem nem kéne még innunk de  felőlem aztán mehet. De csak akkor iszunk ha nem akarunk a másik kérdésére válaszolni. - mondta teljesen komoly arccal. Elég gyerekes "játék" de még sűlhetnek ki belőle jó dolgok.

- Akkor kezdem én. - ültem fel mert eddig feküdtem. Barni előttem ült a földön. - Na szóval.... Mikor van Peti szülinapja?

- Ez baromi könnyű szóval nem tudom ezt csak azért kérdezted mert tudni szeretnéd vagy mert hülyének nézel. - nevetett - De egyébként drága Gaál Péter egyetlen legjobb barátom születésnapja- itt dobpergést imitált az ujjával - szeptember 28-án van.

- Én ugyan nem nézlek hülyének és nem is tudni szerettem volna mert ha csak ennyi lett volna a célom akkor megkérdezem. Igazából csak annyi hogy jobb nem jutott eszembe.

- Na akkor én jövök! - kiáltott fel. - Voltál már szerelmes lányba? - kérdezte mire eszembe jutott Eszti aki közép suliba a Gyuri osztáyába járt de sokat lógott velünk ő is. Nagyon szép és okos lány volt. Nem tudom hogy szerelmes voltam e belé vagy csak valami fellángolás volt de már mindegy. Elbambulhattam mert Barni integetett előttem a kezével.

- Jajj, bocsi! Elbambultam. Hát nem tudom hogy szerelmes voltam e de tetszett már lány - mondtam lehajtott fejjel.

- Értem. Bocsánat ha rossz témát érintettem. - mondta ő is lehajtott fejjel.

- Na Barnikám szerintem mára jó volt a sokból. - mondtam ásítva.

- Az nem sok a jóból?

- Már én magam se tudom de én most itt lepihenek aztán kelts fel olyan 20 perc múlva és akkor indulhatunk de muszáj pihennem egy kicsit. Ahogy lecsuktam a szemem már el is nyomott az álom. Nem emlékszem semmire de reggel amikor már kezdett felébredni az agyam csak annyit hallottam hogy ajtónyitódás és borulok egy nagyot.

- Hát itt meg mi a szar történt? - kérdezte az ajtóba Peti.

- Mi a picsa!? - most vettem észre hogy Barnin fekszem a földön. - Basszus Barni, élsz még? - kérdeztem kétségbeesetten.

- Jah, nem vagy nehéz nyugi de pisilnem kell és hányingerem van és még a fejem is fáj szóval ha nem baj akkor leszállnál rólam?

- Persze, bocsi mégegyszer. - és már rohant is a wc-be Bálint meg utána.

- Itt tegnap este mi történt? Ti közbe össze jöttetek? Miért itt aludtatok? - tette fel a kérdéseket Ati.

- Nem, nem vagyunk együtt és az hogy hogy kötöttünk ki itt az hosszú.

- Én elég kíváncsi vagyok mondta Zsombi Ágival egyszerre.

Miután el meséltem nekik az egészet addigra Peti csinált nekünk teát és Barni is visszatért az élők soraiba. A srácok ezután kissé másnaposan de elkezdtek próbálni amíg én Ági mellett ültem a kanapén és figyeltem őket. Baromi királyak, mind a zene mind a faszik. Barni nagyon faszán dobol. Be kell vallanom hogy mindig is a dobos és gitáros srácok jöttek be a zenekarokból és Barni elég jól mutat a dobok mögött. Az 1 óra zenélés után Ati és Peti rendeltek pizzát ebédre hisz már dél is elmúlt és amíg elfogyasztottuk sokat beszélgettünk és nevettünk.

- Na én léptem. Sziasztok srácok. - búcsúzott el Bálint. Mire én is felálltam, végig ölelgettem mindenkit és fülesem bedugva elindultam. Ha valaki rám nézett valószínűleg egy szétesett 21 éves lánynak nézhettem ki, és ez így is volt. Ahogy haza értem a lakásokban rögtön mentem a fürdőbe majd hajat mostam. Újra festettem a körmeim és csináltam magamnak még egy pirítóst és ittam egy kávét. Már lehetett 3 óra is amikor Ági írt hogy lenne e kedvem elmenni egyet kávézni vele és Zsomával. Nemrég ittam kávét de csak nem hagyhattam ki ezt az elkalmat. Megbeszéltük hogy ide jönnek értem fél 5-re és majd együtt megyünk. Egy kis eldugott részén volt nem messze a könyvtártól. Gyors fel öltöztem és egy sapkát is húztam mert nem tudom mennyire száradt meg a hajam és nem szeretnék még kopasz lenni. Gyorsan raktam egy kis rendet miközben zenét hallgattam. Nagyban énekeltem a Take my hand-et amikor arra lettem figyelmes hogy csengetnek. Felkaptam a vászon táskám amibe már beleraktam a pénztárcám a kulcsom és egy üveg vizet mert a kávézás után tervezek lemenni a partra. Nyitottam is az ajtót, megölelgettem őket, bezártam a lakást és már indultunk is. Gyorsan oda is értünk és a csajnak aki a pultnál volt bent voltak a kutyusai ezért persze velük is játszottunk. Nagyon jót beszélgettem velük. Annyira jószívű, aranyos és higgadt emberek hogy szinte már csak az megnyugtat ha látom őket. Sokat segítettek az önbizalmam fejlesztésében. Hat óra lehetett amikor elbúcsúztunk mert még nekik is volt valamerre dolguk és én is ki szerettem volna még ülni a partra. Fel ültem a buszra ami elvitt a parthoz és én szépen leültem olvasni az újságot amit még a kávézóba vezető úton vettem. Sokszor volt szó az lqbtq-ról ami engem például nagyon zavar hogy Magyarország ennyire nem elfogadó. Olvasgattam amikor hirtelen megéreztem két kezet a hónaljam alatt és valaki felrántott a földről. Gyorsan megfordultam majd egy nagy sóhajjal nyugtáztam hogy csak Barnabás az aki megint így megijesztett.

- Kedves Barna! Neked szokásod rá hozni a frászt az emberekre vagy csak rám? - kérdeztem kissé dühösen.

- Elnézésedet kérem drága Y/N. Nem szerettelek volna így megrémíteni. - nézett szemembe bociszemekkel. Olyan gyönyörű volt a szeme hogy ha egy unikornis tehén fánkot evett volna mellettem se tudtam volna mást nézni csak a szemét. Ő is a szemembe nézett. És hirtelen megpuszilta az orrom. Csönd volt, csak a kis szellő hangját hallottuk. Nem tudtam mást csinálni csak kipirult arccal pásztáztam a cipőm orrát. Nem tudom miért tette de jól esett. Megláttam hogy Barni mögött a buszon áll meg a megállónál. Finoman megpusziltam az állkapcsát és cuccaim felkapva rohantam a buszhoz. A buszról még sokáig láttam távolodó alakját és hatalmas mosolyát arcán.

Kicsit későn de itt van a 3. rész is. Nehéz a suli és alig van időm de sietek a többi résszel is. Köszönöm hogy olvassátok mert szinte csak ti és a barátaim (emos gang és a sulisak) hoztok jó kedvet a napjaimba.
Ezer csók <33