15 perc hírnév - /BEFEJEZETLEN/

3.rész

December 31. - 08:13

Argh! - motyogtam idegesen az órát nézve, aztán bevillant, hogy milyen nap van ma. - Ohh, te jó ég! - gyorsan a takarómhoz nyúltam, lerántottam magamról, és a telefonomért kapva megnéztem, hogy teljesen magamnál vagyok-e, és ez nem egy álom. Természetesen nem az volt. Mikor kinyitottam a szobám ajtaját, már mindenki fent volt.

-Janka készülődj, mert Márkék már várnak minket. 16-ra kell odaérnünk, szóval nem sokára indulunk. - mondta anya, majd bement a fürdőszobába. Azért kell mennünk ilyen hamar, mivel mire leérünk Debrecenbe, az minimum 4 óra, szóval erre is kell gondolnunk. Anya után én mentem be elkészülni. Gyorsan lezuhanyoztam, aztán felvettem egy szürke, hosszabb pólót, fekete farmerrel, aztán a tükörhöz léptem. Gyorsan megmostam a fogam, aztán kifésültem a hajam, és besütöttem. Feldobtam egy enyhe sminket, ami alapozóból, szempillaspirállból és szájfényből állt, majd meglestem magam a tükörben. Barna, ombre hatású hajam rendszertelenül omlott a vállamra, aztán még utolsó lépésként húztam végül egy kisebb tusvonalat. Na ezzel is szenvedtem egy ideig. Amikor végre kiléptem az ajtón, a húgom már rohant is be a szobába.

-Esküszöm, mint egy mennyasszony - mondta nevetve a testvérem, mire én is elmosolyogtam magam.

-Csak utánad - kiabáltam még Hanna után, aztán röhögve bevágta az ajtót. Na, köszi. Átmentem a kis barlangomba, aztán a "get out" feliratot megsimítva kinyitottam a szekrény ajtóm. Esküszöm nem szoktam használni a táblát.. Kivettem egy fekete cipzáros pulcsit, majd a pólómat betűrtem, hogy ne lógjon ki a felső alól. A gitártokom megkerestem, majd el is raktam a hangszert. Igaz, még csak tegnap kaptam, de Márkék megbeszélték, hogy lehet egy fellépési esélyem szilveszterkor, így szilveszter este 20:20-kor előadhatok egy zenét, aminek őszintén nagyon örülök. Legalább már megvan a dal. Mondjuk az az egyetlen baj, hogy nem egyedül fogok zenélni. Igazából ez egyáltalán nem zavar, így is elleszek. Egyébként már énekeltem ezt a zenét a többiekkel, szóval valószínűleg már mindenki tudja hogy melyik ez a dal. "Shawn Mendes - I know what you did last summer" a duett társam pedig fogalmam sincs, hogy ki, de majd kiderül. Remélem nem lesznek olyan sokan, hiszen még nem nagyon mutattam meg senkinek az ének hangom, csak rokonoknak/ismerősöknek.

-Jankaa! 11:30 van, indulás! - kiabált anyu, mire leszaladtam.

-Itt vagyok. - mondtam, mire a bejárathoz lépkedtünk. Felvettem a fekete bakancsom, meg az ugyanilyen színű kabátom, és mehettünk is. Kibattyogtunk a kocsihoz, majd beszálltunk, és bekötve magunkat elindultunk. Hosszú út várt ránk. A rádiót hallgatva dúdolgattam az ablakon kinézve, amikor is esni kezdett a hó. Nagyszerű. Nem nagyon bírom a havat, sem a hideget, tehát ez most kivételesen nem esett jól, de ez van. A hangulaton nem tudott rombolni, maximum építeni.

Már egy ideje a kocsiban ültünk, amikor úgy döntöttünk, hogy meg kellene állni egy benzinkútnál. Így is tettünk, lekanyarodtunk, aztán kiszálltunk a kocsiból. Én bementem a boltba egy kicsit szét nézni, de igazából csak egy kis nasiért, meg innivalóért mentem be. Hátra slisszoltam, kikaptam az italos részlegről 3 vizet, majd mellőle elvettem 3 édességet, és a pulthoz sétáltam.

-Ennyi lesz? - kérdezte az eladólány, aztán felnézve elkerekedett a szeme. - Bocsi, hogy megkérdezem, de te egy énekes vagy? - tette fel az igazán meglepő kérdést, aztán rájöttem, hogy a vállamon van még mindig a gitártok a hangszerrel együtt.

-Nem, igazából csak hobbiból csinálom. - mondtam rámosolyogva, aztán hozzátettem - és most azért van itt, mert előadok egy dalt. De ez az első alkalom, és úgy érzem az utolsó is - nevettem fel kínosan, mire a lány is elmosolyogta magát.

-Sok sikert, és kitartást. - mondta, aztán kellemes szilvesztert kívánva elköszöntünk egymástól. A kocsihoz visszamentem, és beültem, majd megvártam anyáékat. Addig elővettem a nasimat, és felbontva enni kezdtem. Persze, nekem is ilyen szerencsém van, a rádióban megszólalt a dal, amit este kell előadnom.

-Baahh - mondtam, mivel már így is nagyon rágörcsöltem az egészre, majd előre nyúlva kinyomtam az egészet. Tökéletes időzítéssel pont akkor szólalt meg a telefonom, amit kirángatva a zsebemből felvettem. - Haló? - szólaltam meg, majd egy ismerős hang szólt vissza.

-Angel! Várod már a ma estét? - kérdezte..

-Szia Márk! Persze hogy várom, csak hogy őszinte legyek, kicsit rágörcsöltem erre az egészre. - mondtam elhúzva a szám. - na, és te? Rég találkoztunk.

-Én is, én is. Vártam már, azért hogy találkozzunk, hiszen tényleg rég volt. - válaszolt, mire kicsit meghatódtam. - Na, de most már hagylak, majd még beszélünk ha ide értetek. - köszönt el, mire letettük a telefont. Anyáék már jöttek is, aztán mehettünk tovább. Mindenkinek odaadtam a nasit, és a vizet, majd kihajtottunk az autópályára.

15:55

Hát mit ne mondjak, most érkeztünk meg. kicsit sokáig tartott, de hát ez van.

-Sziasztok! - köszöntöttük az ismerőseinket, aztán meg láttam egy ismeretlen családot. -Ők kik? - kérdeztem kicsit halkabban Márktól, akit meglepte a kérdés.

-Az unokatestvéremék, nem láttad még őket? - tette fel a kérdést Márk.

-Nem, még nem. - válaszoltam furán.

-Akkor nézd. - húzott egy kicsit arrébb, és a fejével biccentett jobb oldalra, ahol álltak. - vele fogsz duettezni. - mondta mosolyogva, aztán meglátva az aggodalmas arcom gyorsan hozzátette. - Jó fej, nyugi, bemutatlak neki.

-Ohm.. Oké? Vagy várj, inkább ne.. Vagy de.. Vagyis.. Legyen.. Nem, majd úgyis megismerem.. - hebegtem össze-vissza, mire Márk csak nevetve megfogta a csuklóm, és elrántott. Egy pillanat alatt az ismeretlen fiú előtt teremtem, és alig mertem felnézni rá, tekintve hogy a 160cmmel egy minimum 170 cm-es srác állt előttem.

-Szia - mondta kicsit zavartan, majd felkaptam a fejem, és a szemébe néztem.

-Hali. - próbáltam nem robot hangon beszélni, de ez természetesen nem sikerült. Nagyszerű, Angel, hülye vagy. - Angel vagyok.. vagyis Janka.. Akarom mondani Gellei Janka. De hívj Angelnek ez a becenevem. - Istenem, miért kell kínos szituációba hoznom magam mindig? A fiú nevetve válaszolt, és ő is elmondta a nevét. Szóval vele fogok duettezni. Elég helyes, hogy mit ne mondjak.. Jézusom, Angel, miért gondolsz ilyenekre, nem lehetsz szerelmes első látásra.. vagy mégis? Nem, nem, ő a duett társam. Ahhj, majd megoldom valahogy.