5. 𝒇𝒆𝒋𝒆𝒛𝒆𝒕

1.1K 42 11
                                    

Tényleg több tucat olyan editet láttam ami rólam és Javonrol lett kivágva a liveból. Hihetetlenek az emberek. Kicsit kellemetlen, de hát most mit csináljak. Folyamatosan jelölgetnek minden videó alatt. 5 percenként megkapom azt a bizonyos kérdest... együtt vagytok?
Hirtelen bekattant, hogy egyáltalán lehetetlen lenne, hogy bármi is legyen köztünk több okból is.
1. Javon Jayla öccse.
2. Javon ezerszer szebb lányokat is találhatna nálam.
3. Hogy nézek ki..most nézzünk rám.. semmi alkatom...a bőröm sem szép, a hajam színe fura, a szemöldököm, a karom.. a lábaim... meg ugy minden. Undorodom magamtól.
Ezekután már csak tetőzött az is, hogy eszembe jutottak a szüleim.

Sírtam. Bőgtem. A légzésem egyre gyorsult. Nehezebb volt levegőhöz jutni. Remegtem. Hirtelen a telefonom kijelzőjén megjelent Javon neve. Rámírt... nagynehezen feltápáazkodva felkaptam a telefonom és vissza írtam. Tud a pánik rohamaimról, tudja, hogy mit kell csinálni, de sosem volt még élesben. Megkérdeztem felhívhatnám-e mert sürgős. Úgy voltam vele ezuttal miért zaklassam Jadent? Biztos a barátnőjével van. Múltkor totálra ki volt akadva a csaj, hogy Jaden velem aludt. Emiatt mégjobban sírni kezdtem és reszketni, az kavargott a fejemben, hogy Jaden miattam veszik össze valakivel, akit szeret. Javon nem válszolt, hanem amint látta felhívott.

- J-Javon..-zokogtam- megint... -csak ennyit tudtam kinyögni, de Javonnak egyből le esett.

- Jaj.. ne ne ne ne... figyelj, mit csináltál miután haza vittünk? -kérdezte rögtönözve.

- S-s-semmit. Itthol voltam egész nap. - kicsit kezdtem fulladozni.

- Hé, Sam! Nagy levegő! Nagy levegő, és lassan fujd ki! Oké? - hangján hallatszott a tömérdek aggodalom.

- U-uhum. -tettem amit mondott, meglepetésemre, közben beszélt hozzám, és azt hiszem nyugtató hangja miatt, már a levegő vétel nem volt olyan nehéz.

- Ügyes vagy, nagyon jó. Mit szeretsz csinálni legjobban a hugoddal?

- Hát inkább csak ölelgetni, és tudni, hogy mellettem van. - szipogtam

- Hm, mi a kedvenc színed? - továbbra is hallotam, hogy kétségbe van esve, félt...

- Fekete... és a fehér

- Azok szép színek! Milyen napod volt? - közben mintha Jayla hangját halottam volna a háttérben.

- Jó-jó volt.. - már nem sirtam de még remegtem. - Javon..

- Mondd! Miaz? Mit szeretnél?

- Köszönöm, hogy itt vagy. - törölgettem könnyáztatta arcomat.

- Héé! Bármikor! Ha megint ilyen adódna, meg ne kérdezd, hogy felhívhatsz-e! Oké? - hangja inkább kérő volt mint kérdező

- Oké.. mostmár..- be fejeztem volna mondandóm, ha Javon nem vág bele.

- Szeretném megvárni amíg lefekszel aludni. Kamerán. - az utolsó szót eléggé megnyomta.

Tettem amit kért, bekapcsoltam a kamerám, ő épp az oldalán feküdt egy pólóban. Mikor meglátta rajtam felsőjét elmosolyodott. Lehet, ha most nem remegnék, elpirultam volna. Befeküdtem az ágybaba telefont pedíg magammal szemben letettem egy pánának támasztva. Ledem fényét lilára állítottam, és azt is lehúztam a legalacsonyabb fényerőre.

- Jó éjt Javon, tényleg köszi.. -erőltettem magamra egy mosolyt.

- Neked is jó éjt. Aludj jól. Megvárom amíg elalszol. - mosolygott... de aranyos.. Jézus! Mi? Nem! Nem aranyos! - És.... - harapta be alsó ajkát - jól áll a pólóm.

Fülem mögé tűrtem egy kósza hajtincset, majd lefeküdtem. Lehunytam a szemem, és a sírás, kevés alvás miatt szinte azonnal elnyomott az álom. Reggel arra keltem, hogy telefonom ugyanúgy hívásban volt, csak Javon alvó arca kamera előtt. Istenem...olyan imádnivaló volt. Telt ajkai kissé elnyiltak egymástól. Sokáig nézhettem, amikor úgy döntöttem fel állok. Lefordítottam a kamerát és felöltöztem. Igazából semmi extra, egy vékony fekete melegítőhöz hasonló nadrág. És egy piros topp. Meg persze egy fekete boka zokni. Hajamat egy kontyba kötöttem hanyagul a fejem tetejére. Mikor vissza battyogtam a telefonomhoz, nagy meglepetésemre a fiú ugyanúgy szuszogott a telefon előtt. Mikor ránéztem mosolyoghatnékom lett. Írtó aranyos. Megigazítottam az ágyam és lesétáltam a konyhába telefonnal a kezemben. Az hütőn egy cetli állt ezzel a felirattal:

Szervusz kedvesem! Roseal elmentünk vásárolni, délben vagy délután jövünk. A pizza a hűtőben, puszi! - nagyi

Ehh..az ugy jo. Megint egyedül. -motyogtam halkan.

Leültem a pulthoz és a telefonom neki támasztottam a gyümölcsös tálnak. Elmentem a hűtőhöz kivettem 2 szelet pizzát, megmelegítettem, és leültem a pulthoz. Ekkor vettem észre, hogy Javon csak mosolyogva nézeget a telefonon keresztül.

- Mi olyan érdekes? - közben pakolásztam a dolgokat az asztalon.

- Semmi, csak érdekes nézni ahogy a mindennapi tevékenységed csinálod. - mosolygott - ehh ez mindíg mosolyog?

- Ahhaaa... azzz jo. Hogy aludtál? - mostmár én is vigyorogtam.

- Soha jobban. - felült az ágyon és telefonját maga elé tette amíg kezeivel megmasszérozta reggeli arcát.

- Figyu Wanna, mostmár leteszlek, nyugodtan készülődj meg minden. Úgyis ma edzésed van! Majd beszélünk!

- Oké! Vigyázz magadra, szia Sam! - ezzel le is raktuk.

Vissza gondolva, aranyos volt tőle a tegnap este... komolyan... mindegy, majd holnap áthívom Jaylat egy ottalvós csajos estére, szegénykémet elhanyagolom.

<< na ez extra rövid, viszont bejelentésem van, és nem akartam csak úgy kitenni szóval kaptok egy uncsi story részt is mellé XD LEHET elkezdek egy Ashtrayes storyt is. Azthiszem már ma, vagy holnap<3 >>

𝖭𝖾𝗆 𝖠𝗄𝖺𝗋𝗈𝗆 𝖬𝖾̄𝗀𝗂𝗌 𝖵𝗈𝗇𝗓 // Javon Walton f.f //Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt