One and only || Charles Leclerc

8.

A következő héten nem volt futam. Aminek felettébb örültem. Az apám is figyelt, hogy minden szabadidejét otthon tölthesse velünk.

Charles Leclerc: Hogy vagy?

Meglepett az üzenete, de az önsajnáltatásomat fontosabbnak tartottam. Még csak el sem búcsúzott. És ezen sem a barátaim se a családom nem tudott segíteni.

-Apa.- léptem be a nappaliba ő meg a fejével jelzett, hogy mondjam. -Korábban utazom Katarba.- jelentettem ki, ő meg magához híven egy bólintással nyugtázta.

-Hogy-hogy?- jött elő azonnal Minttuból az anya.

-A többiek korábban utaznak oda és hívtak, hogy menjek én is.- dőltem az ajtófélfának.

-De írj ha odaértél.- kötötte a lelkemre.

-Igenis kapitány.- mosolyogtam rá.

-Mikor indulsz?- szólalt meg végre apa is.

-3 óra múlva.- válaszoltam.

-Kiviszlek.- bólintott és kikapcsolta a tv-t.

Beültünk, ő szinte hátradöntötte az ülését, hasonlóan a formula-1-es autóhoz és egy szó nélkül mentünk a reptérig. Nem volt beszédes, én pedig ehhez már teljesen hozzászoktam. Időnként én is ilyen voltam.

-Várj egy kicsit.- állított meg mielőtt elmehettem volna.

-Igen?- fordultam felé. Először csak csendben végig nézett rajtam, majd egy tincset a fülem mögé túrt.- Olyan gyorsan felnőttél.

-Apa.- mosolyodtam el.

-Vigyázz a Leclerc gyerekkel.- váltott komolyra az arca.

-Most komolyan?- nevettem el magam.- Pontosan tudod, hogy hány fiúval találkoztam már és te pont Charles Leclerctől féltesz.

-A szerelem fájdalmasabb, mint egy kaland.- válaszolta.

-De mi nem vagyunk szerelmesek.- válaszoltam. Egy aprót mosolygott, majd egy puszit nyomott a homlokomra.

-A héten egy hivatalos iratban bejelentem, hogy a lányom vagy és leírom a valódi sztorit.- váltott témát.

-Ahogy szeretnéd.- bólintottam, hiszen
eddig a jó hírneve miatt nem híreszteltük. Elköszöntünk egymástól, habár a hét végén ő is jön Katarba.

Az úton filmeket néztem és olvastam, de már mindenem elzsibbadt mire végre leszálltunk. Azt hittem sose érünk ide.

-Ez a sor hatalmas.- sóhajtottam nagyot végig nézve a taxira várók között.

-De neked nem kell várnod.- hallottam meg Charles hangját mögöttem.

-Hát te?- lepődtem meg.

-Pénzfeldobásos alapon vesztettem, így megnyerve azt, hogy én jöhetek ki érted.-válaszolta.

-Hm.- mosolyodtam el.

-Csak viccelek.- nevette el magát és széttárta a karjait.

-Nagyon vicces vagy.- ráztam meg a fejem és megöleltem.

-Nem válaszoltál az üzenetemre.- nézett le rám, miközben felvette a bőröndömet.

-A repülőn nem lehet.- próbáltam kihúzni magam az válasz alól.

-Előbb írtam.-nézett rám, miközben berakta a bőröndöt.

-Nem volt kedvem senkivel sem beszélni. Ne haragudj.- hajtottam le a fejem.

-És hogy vagy?- érdeklődött miközben beültünk a Ferrariba. Amire gyorsan fel is figyelt mindenki.

-Ebből pletyka lesz.- nevettem el magam.