🍼 A Bébiszitter duo🍼

Valami Történt, Nem Emlékszem

Mikor megbeszéltünk ezt az egész dolgot Félixet lefektettem aludni még Javon a nappaliban várt rám.
-Alszik Félix?
-Igen.
-Mit csináljunk? - kérdezte miközben puszit adott a homlokomra
-Nézzünk filmet - jött egy hirtelen ötlet
-Jó de itt lent vagy fent a szobában-kérdezte Javon.
-Fent - mondtam és kézen fogva felhuztam.
-Akkor mit nézzünk?
-Horrolt vagy romantikus filmet?
-Nekem meg annál is jobb ötletem van. - mondtam
-Igen és mi a neve a filmnek/sorozatnak?
-Euphoria - mondtam majd hoztam fel nasit meg takarókat.
Már a sorozat vége felé jártunk amikor Félix át jött hozzánk, mert nem bírt aludni es velünk akart aludni.
-Nora nem bírok aludni át jöhetek hozzátok aludni?
Jabonnel egymásra néztünk.
-Ohhh.... Persze át jöhetsz.
-Köszi.
Ez. Olyan 21:45 körül lehetett.
-Nor nem lenne baj ha Livolnák?
-Nem. Nyugodtan.
Javon elkezdett livolni.
A chetben: Javon te és Nora együtt vagytok?
- Még nem de nem soká igen. Én úgy tettem mintha nem hallottam volna. Oda ültem Javon mellé és a fejemet a vállára tettem.
Így :

El mentem a fürdőbe és az ajtót nyitva hagytam résnyire. Az egyik percben még minden oké volt de a másikban már éreztem, hogy valami nem lesz jó. És igazam lett itt volt már több mint 4 hónapja nem volt pánikrohamom és mindenki azt hitte, hogy elmúlt vagyis csökkent a száma.
Elkezdem sírni és remegni le kellet ülnöm és a falnak dölnöm.
-Nor minden rendbe van??
-Baba rendbe van minden?
Javon vagy már 6-szor meg kérdezte, hogy jól vagyok-e de egyszer sem kapott választ.
-Nor szólalj meg - közelebb lépett az ajtóhoz. Én már eszmeletlen voltam. Javon gyorsan hívta a mentőket és még a mentők ki érték addig levitt a nappaliba és Félixet fel öltöztette.
-Jó estét hol van Nora White?
-Itt van a kanapén.
-Rendben maga és a kisfiú velünk jön.

A mentő autóban:
-Rendben mostmár biztonságban van egyenlőre. Hogyan ájulhatott el?
-Pánik beteg de mostanában nem volt rohama.
- Rendben.
-A pánikroham kiválthatta ezt az állapotot?
-Minden benne lehet de lehet, hogy más betegség is kiválthatta. Van más betegsége?
- N.. Nem tudok róla.

A kórházban :
Félix alszik.
-Jaj Nora én annyira szeretlek és soha nem szeretnélek elveszíteni. És mindig meg védenélek mintentől és mindenkitől.
Én erre felébredtem. (persze nem Javon beszédjére)
-É... Én mit keresek itt - mondtam kissé össze zavarodva.
-Pánikrohamod volt. Szólok egy orvosnak.
Javon ki megy a folyosóra és kiabálja, hogy felébredtem. És jön is egy orvos.
-Szép estét Nora.
-Önnek is doktor úr.
-Van egy rossz és egy jó hírem hírem melyikkel kezdjem
-A rosszal- vágta rá Javon
-Nora nagyon beteg. Mondjam a jó hírt vagy nem érdekel senkit?
- Persze mondja doktor úr.
-Csak vicceltem Norának azon kívül, hogy pánikbeteg nincs semmi baja. Holnap haza is mehetnek. Maradjatok nyugodtan.
-Köszönjük doktor úr.
Javon adott egy puszit az arcomra és el aludt mellettem.

Amúgy Jayla és Alex elment örökre nyaralni ahogy a szüleitek is.

Másnap:
Még kora reggel ház vitt Javon és már a pihe puha ágyban ébredtem.
-Jó reggel nyuszika csináltam reggelit - jött be Javon.
-Jó reggel ez nagyon kedves tőled.
-Mindent az én babámnak - mondta majd meg csókolt.
-Félix, hogy van?
-Még alszik neki is csináltam reggelit.
Meg reggeliztünk javon el ment edzésre és pedig át hívtam Jadent és Klyet ebédre.
Egyszer csak kopogtak.
-NYITOM - kiabálta Félix
-Sziasztok - köszönt majd be engedte a vendégeket.
-Sziasztok - köszöntem a konyhából.
Szerencsém volt mert pont az előtt ért haza Javon edzésről.
-Akkor együnk - mondta Jaden
-Rendben - helyeselte mindenki
-Mit eszünk baba-kérdezte Javon
Erre a kérdésre mindenki fel figyelt Jaden meg férre is nyelte a vizet.
-Hogy hívtad Norat??
-Babának miért nálunk ez már megszokott - mondta majd át karolt a derekam ál fogva.
-Eszünk végre? - törte meg a csendet Félix hangja.
-Persze - válaszoltam.
Utána még egy kicsit beszélgettünk és el mentek Jadenék.
-Nora el visszük Miát sétálni?
-Persze, hogy el visszük. Javon gyere megyünk.
-Megyek már
-Hova ilyen sietősen a parkba utána pedig a plázába.
-Igen is kisasszony.
-Na ne már megint kezdtek - szólt közbe Félix
-Várj egy percet - mondta neki Javon és megcsókolt.
-Na elég lesz Nora gyere már.
-Megyek már. - válaszoltam és húztam magammal Javont
Végeztünk Mia sétáltatásával és mentünk a Plázába. Kb. egy olyan 1,5-2 órát lehettünk bent a plázában.
-Nora be megyünk a játék boltba?
- Igen.
Javon pedig így nézett rám :
(Nem találtam jobb képet)

Mert ő hozott minden dolgot. Félixell boci szemekkel néztünk Javonre
-Na jó legyen - adta be a derekát Javon
-Ezaza!! - kiabáltük Félixell
-Remélem azt tudod, hogy csak miattad megyünk be-súgta a fülembe Javon
-Tisztába vagyok vele.
-Amúgy mit szeretnék itt venni?
-Semmit csak ez a hely a batyámé volt és meg szeretném nézni, hogy hogy néz ki.
-Értem - válaszolta Javon
-Jöttök már - kiabált Félix
-Persze már itt is vagyunk
-Én megyek körbe nézek - mondta Félix és azzal el is rohant
-Nora?? - hallatszódott egy hang.
Meg fordultam és ott volt ő Bence. Bence az előtt költözött el Noahval mielőtt én és Javon a Halli házba költöztünk volna.
-Hát ti itt?
-Hát mi itt. Ide költöztünk egy ismerősöm házába akik el költöztek.
-Értem és ő ki? - kérdezte.
- Jajj tényleg, Bence ő itt a barátom Javon, Javon ő itt a bátyám Bence.
-Örvendek!
-Úgy szintén!
Köszöntek és kezet fogtak
-Lám azt hittem ugyan olyan szingli életét fogsz élni mint a bátyád -nevetett Bence. Közben oda jött Félix is.
-Ohh... Nálatok gyorsan mennek a dolgok - mondta lepodve meg Félixet látva Bence
-Jajj nehogy arra gondolj már ő itt a Halli ház legkisebb fiú gyermeke Félix.
-Jah értem. Ők nem azok akiknél bébiszitter voltál.
-De.
-Az ő házunkban éltek hárman??
-Nem négyen mert van egy kutyánk Mia.
-Az a ház egy tíz személyes családnak is nagy lenne. Meg tovább beszélgettünk és indultunk haza. El érkezett a vacsora ideje mentem volna le mikor látom, hogy valaki egy gyertya fényes vacsorát készített.
-Ohh... - mondtam halkan majd felszaladtam át öltözni az alkalomnak megfelelően. Mikor pont készen lettem Javon jött be a szobába és egy kendőt kötött a szeme elé.
-Hova viszel?? - kérdeztem
-Majd mindjárt meglátod - mondta majd óvatosan elkisért az asztalig. Majd levette a szememről a kendőt
-Úr isten ez nagyon szép és nagyon kedves tőled