Késésben vagyok

315 16 1
                                    

2019/11/16

Emma szemszöge

Délután öt óra is elmúlt mikor megébredtem a kanapén. Dani mosolyogva nézett rám, miközben a hajamat piszkálta.

- Látom felébredtél.

- Igen. Hány óra? - kérdeztem miközben még jobban betakaróztam.

- Mindjárt fél hat - mondta, órájára pillantva.

- Fél hat?! - ültem fel hirtelen.

- Igen. Miért?

- Manunak ma van az első elő show-ja, és nekem ott kéne lennem, egy plusz személlyel, aki amúgy te vagy - hadartam el.

- Nyugi, 20 perc alatt elkészülünk, aztán elmegyünk, úgy is kocsival jöttem. Ha jól tudom körülbelül háromnegyed óra az út és, akkor tuti odaérünk.

- És mit vegyek fel?

- Mindegy így is-úgy is jól nézel ki.

- Köszi - mondtam miközben felálltam.

- De azért ne ess túlzásokba! - kiáltott utánam.

Végül egy fekete farmert vettem, egy piros has pulcsival, és egy szintén fekete Nike cipőt. Dani maradt a ruhájában, ami egy fehér tommy hilfiger pulcsi volt, és egy fekete farmer, mellé egy piros-fehér-fekete Nike cipőt.

Amikor az RTL klub székházához érkeztünk, egy csoport kamerás emberrel találkoztunk, egy riporter meg is szólított minket.

- Jó estét! A versenyzők rokonaival és barátaikkal készítenénk egy anyagot. Hajlandóak segíteni ebben? - kérdezte egy nő. Danira pillantottam majd megszólaltam.

- Persze, szívesen válaszolunk a kérdésekre.

- Mint tudjuk mind ketten Manuel kísérőjeként érkeztek. Ki milyen szerepet tölt be Manuel életében?

- Manu a testvérem, pontosabban az öcsém. Szoros a testvéri kötelékünk, ezért is volt fontos mindkettőnk részéről, hogy már az első elő show-ban itt legyek. Mindig támogattam az álmaiban és ez ma sem lesz másképp - válaszoltam.

- Nekem Manuel az egyik legjobb haverom, és munkatársam egyben. Egy nagyon kitartó és ügyes srácot ismeretem meg a személyében.

- És várható közös dal a közeljövőben?

- Igen, már több ötletünk is van.

- Emma, te vagy ez egyik női kosárlabda válogatott az országban, így elég nagy hírnévre tettél szert. Hogyan érint az öcséd gyors felkapottsága?

- Az én álláspontom az, hogy higgyünk az álmainkban. Manu régóta el akart jönni ebbe a versenybe, és ezt idén meg is tette, ami jó hatással volt rá. A gyors hírnév nála nem valószínű, hiszen már most is több ezer tini lány rajong érte. Szerintem egy hosszú, szép karrier áll előtte.

- A napokban többször is lehetett titeket együtt látni. Ennek is Manuelhez van köze, vagy valami más van a dologban?

- Gondolom, a kérdés az lenne, hogy egy párt alkotunk-e. Erre a versenyre nővérként, és haverként érkeztünk. Azt, hogy a magánéletünkben van-e romantikus kapocs azt egyelőre nem áruljuk el. Viszont azt elmondhatom, hogy ez pár héten belül ki fog derülni - válaszolta Dani.

- Rendben, köszönöm az interjút. Szép estét.

- Viszont.

Elindultunk egy nyugodtabb helyre, miközben megrezzent a telefonom. Megnéztem ki az.

- Manu írt, hogy mennyünk be hozzá, mert most végeztek vele és unatkozik. Az öltözőjében vár - mondtam Daninak.

- És az még is hol van? - kérdezte, miközben a tájat kémlelte.

- Gyere - feleltem és megragadtam a kezét.

Öt perc múlva sikeresen megtaláltuk.

- Na, végre, hogy itt vagytok - sóhajtott fel üdvözlésként az öcsém.

- Neked is, szia - feleltem és levetettem magamat egy babzsák fotelbe.

- És izgulsz? - terelte el Dani a témát.

- Egy kicsit, de nem nagyon.

- Nagyon helyes - lépet be Alex a szobába, majd hozzátette: - Ti mit kerestek itt?

- Eljöttünk az öcsém első élő show-jára.

- És Dani, hogy jött a képbe.

- Hát... Jóban vagyok Manuellel is, meg hát, elkísértem a barátnőmet...

- Ááá, így mindent értek.

- Szerinted milyen lesz? - kérdeztem Alexről, hogy tereljem a témát.

- Jó gyerek. Keményen dolgozott, és tudjátok milyen szövegeket ír. Az Olyan, mint egy filmben nagyot fog aratni.

Beszélgettünk egy darabig aztán szétváltak útjaink. A fiúk az utolsó előkészítések, mi pedig a nézőtér felé vettük az irányt.

Az este jól sikerült, Manu leült az egyik székre, és tovább is jutott, tehát készülhet a következő élő show-ra. Voltak kiesők is, de mivel ez egy műsor, ez így van rendben.

Tehát a gratuláció után elindulhattunk hazafelé.

- Dani? - kérdeztem, miközben az autópályán gurultunk.

- Igen?

- Semmi, csak szeretlek.

- Én is.

- Dani? - faggatóztam újból, pár perc elteltével.

- Igen?

- Hallgatunk zenét?

- Mit szeretnél?

- Rakpart - feleltem.

Szó nélkül berakta. Én pedig amint elindult a dal énekelni kezdtem. Így ment ez hazáig, sok, sok romantikus számmal.

Elmúlt (T. Danny ff.) !!!Szünetel!!!Onde histórias criam vida. Descubra agora