A hangod az én dallamom. 1.évad🥀 (DekuBaku)

2.🥀

Deku:

Hazudnék ha azt mondanám nem örültem a kis találkának. Mikor a hírekben megláttam hogy Katsuki a 2. számú hős nem igazán lepődtem meg. Persze ez teljesen természetes úgy hogy gyerekkorunk ótta minden egyes nap elmondja "Jobb leszek mint All might" vagy hogy "Én leszek az első számú hős". Most hogy második már csak az első helyet kell meg szereznie. Nem tudom emlészik e még a gyerekkorunkra. A közös alvásokra, a közös ebédekre, a közös játékokra és a közös ölelésekre amik minden órában megtörténtek. Aztán jön az álltalános. Katsuki megvadul, ordibál, bánt, robbangat, csúfol és mi egy más. Persze ezektől eltekintve én nagyon szerettem őt.....és most is.

Fáj az hogy nem ismert fel. Igaz az egész arcom el van fedve, de a hangom, vagy az a pár tincs a hajamból ami kilóg a sapkából, vagy a szemem amit még a boltban látott oldalról. Tudtam hogy figyel és nagyon alaposan végigmért gyönyörű skarlát szemeivel de nem ismert fel. Ezzel szemben én rögtön tudtam ki ő.

Mikor régen eljött a UA felvételi nem mentem el. Rájöttem hogy felesleges. Utánna másnap egy parkban egy padon ülve dúdolgattam a kedvenc számom ami a "Lelket vennék" című zene. Egy darabig dúdolgattam majd mintha megszűnt volna a világ létezni, becsuktam a szemem és elkezdtem úgy énekelni mint otthon a zuhany alatt. Viszont mikor végig énekeltem a zenét és kinyitottam a szemem rengeteg ember ált előttem volt amelyik könnyezett, volt amelyik kamerázott és voltak akik újongtak. Ez volt az a pillanat amikor eldöntöttem az álmom ami mára részben teljesült.

Énekes akarok lenni, koncerteket tartani és találkozni a rajongóimmal, zenéket írni amelyek megérintik az emberek szívét, és hallani, ahogy a tömeg egy koncerten, velem eggyütt énekel. Ez az álmom.

Ezután amerikába mentem. Mindent itt hagyva jó sok pénzel mentem ki az idegen országba.
Ott pedig híres lettem most már Amerika, Japán, Korea, Kína és Magyar ismeri a nevem.

"Midoriya Izuku! Becenevén Deku! A híres énekes aki csodaszép dalaival érinti meg tömegek szívét!"

Ez megy a tévében és rádióban de az hogy Katsuki nem látta ezeket a híreket csak még jobban sértenek. Lehet túl elfoglalt vagy bármi más hogy tévét nézzen. Ezért nem hibáztathatom őt azért mert nem ér rá.

Most pedig jó pár év múlva vissza jöttem Japánba ahova olyan sok sírás, nevetés, szomorúság és öröm húzódik.

Ennek oka pedig az hogy az álmom egyik fele teljesült de a másik nem. Ami az hogy magamba bolondítom gyerekkori szerelmem és megmutatom neki hogy nem vagyok már olyan haszontalan mint akkoriban.

∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆∆

🥀#Csáórókicák🥀

Szavak száma: 415