Elérkeztünk az ötödik fordulóhoz. Három gyereket választottam ki eddig de még mindig kell kettő. Nem olyat fogok választani aki első lesz és aki győz majd.
Az ötödik fordulóban egymás ellen fognak küzdeni ezért jól megtudom majd őket figyelni. Az biztos hogy mindegyik gyerek nagyon szuper. Az a kérdés melyik kettő lenne alkalmas.
~kis idő ugrás~( nem nagyon akarom leírni a küzdelmeket.)
Meg van a kettő kiválasztott. Az egyik harmadik lett a dobogón a második pedig kiesett a döntő előtt. Sonu: Ez a lány egy igazi démon idéző. Nem biztos hogy démonokat idéz de majd meglátjuk. Harmadik lett a dobogón. Képessége hogy külömböző lényeket tud idézni pusztán a képzeletével és bármit mond nekik megcsinálják.
Zoe: Kiesett a döntő előtt ezért nem került dobogóra. Képessége pók. Az érzékszervei talán jobbak mint Yukioé a sárkány képességgel. A reflexei elképesztőek és nagyon magasra is tud ugrani. Van egy kis jel a homlokán mint a keresztes pók potrohán.( Ez rímelt😂) Tud karokat növeszteni, és pókhálót használni. Hogyha egyszer beleragadsz abból nem mászol ki.
Nagyon jó gyerekeket választottam és remélem mindegyik örömmel jönne az én hős ügynökségemre.
El is küldtem egy lapot amin a választott jövő hősei voltak és lementem oda ahol a tanoncok várakoztak. Meg lettem hívva hogy szóljak pár szót mint a második mert az első számú nem tud eljönni. Amint kiértem a dobogó előtti kis színpadra a közönség nagy kiabálásba kezdett. A mikrofont meg fogtam és megvártam míg a közönség lecsendesül.
-Nagyon nagy öröm hogy itt lehetek! Nem hittem volna hogy az első számú hős helyett én beszélhetek. Gratulálok minden diáknak aki részt vett a fesztiválon. Őszintén én is meglepődtem hogy a jövő hősei ilyen nagy és erős képességekkel vannak megáldva. Gratulálok aki a dobogóra jutott.-fordultam meg feléjük. - Nagyon nosztalgikus nekem ez az esemény.-fordultam vissza a színpad előtt elhelyezkedő gyerekekhez.- Talán még nállam is nagyobb hősök lesztek!-kiabáltam az utolsó mondatot. Tapsvihar vette kezdetét. Vissza adtam a mikrofont és az érmeket átvéve indultam el először a harmadik helyhez.
-Nagy örömmel várnálak téged az ügynökségemben a következő héten. -suttogtam míg beleraktam a nyakába az érmet. Ezután nagy és csillogó szemekkel nézett rám miközben visszasutogott egy köszönömöt.
Ezután a második és az első helyezetnek is átadtam az érmet. Mind a kettőnek csak annyit mondtam hogy Gratulálok.
~idő ugrás~
Hazamentem mert ma nem dolgozom. Bekapcsoltam a tévét miközben a konyhában motoszkáltam. Katsudont csinálok illetve kávét főzök. Eközben a híreket hallgatom.
-A második számú hős Dynamite nagyon bíztató beszédet tartott a UA stadionban. Nagyon büszke az ott tanuló diákokra.-ezután lejátszották ami mondtam. Egy kicsit elgondolkodtam hogy nem lettem túl kedves? Inkább hanyagoltam és hallgattam hogy egy két kis tanoncot megkérdeztek felőllem. Utánna folytatta a beszédet a híradós.
-Tegnap előtt, hétfő este magánrepülővel jött vissza haza Japánba, Amerika legnagyobb énekese. Deku a tinédzserek kedvence, jó pár év elteltével visszajött. És ha jól láttuk egy kisbolt kameráján keresztül már össze is futott a második számú hőssel Dynamite-al. Pár percet beszélgettek is. Most pedig folytassuk az időjárással.
Deku? Huh? Amerika legnagyobb énekese? Deku? Milyen Deku? Annyira kibaszott ismerős ez a név. Tuti nem az igazi neve. De akkor is kibaszott ismerős. Honnan ismerem ezt a nevet?
Meg fogtam a telefonomat és rá is kerestem a névre. Rengeteg találatot hozott ki de én csak a képekre mentem rá. Zöld hajú, zöld szemű, szeplős, be kell vallani igen sexy fiú. Kerestem és kerestem. 20 éves mint én. Japánból ment Amerikába ahol hatalmas énekes lett belőlle.
Azokat a képeket amiket nagyon jónak véltem le is mentettem róla.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Elképesztő. Szerintem így látásra bele is szerettem.
Már korábban tudtam hogy meleg vagyok. Sosem érdekeltek a lányok. És most ez a fiú már magával az arcával megdobogtatta a szívemet. Beleszerettem az biztos mert a pillangók a hasamban már nagyban latin zenére táncoltak.
Beleszerettem a zöld, kicsit össze vissza álló hajába...és......a.......csillogó.......zöld szemeibe........ugye nem? Ő az a fiú akit én évekig zaklattam mert képesség nélküli volt? Ő az akinek megkeserítettem az életét csak azért hogy megvédjem a saját álmától? Ő az? Igaz?
Rengeteg féle érzelem kavargott bennem. Rengeteg rossz érzelem. Legszívesebben eltemettem volna magam a saját síromba csak hogy ne kelljen szembe néznem a legnagyobb félelmemmel. Ami az hogy eljön a már jól megérdemelt Karmám.
Órákig hallgattam a zenéit. Túl jó......túl szép......végül az egyik számára aludtam el a kanapén feküdve.
