Nem akartam mègis belèd szerettem

15 Rész

Elizabeth szemszöge :

Nagy fájasokra ébrettem az éjjel Mattheo nemvolt mellettem a jövö hétre vagyok kiirva .Nedvességet éreztem a lábam közöt mi a picsa bepisiltem tettem fel magamnak a kérdést. Mint akit forrò zuhany ért esznéltem rá ur isten elfojt a magzatviz. Liza ne es pánikba minden rendbe lesz.Nyugtattam magam. A telefonomért nyultam hajnali 3 óro ma megszületik a kicsi fiam. Én má tudon mi lesz Matheonak nemmontam el meglepetést akartam neki . Junius 15dike van ma. A kis hercegem már uton van. Matheo mostanság nagyon elfoglalt de legalabb együt vagyunk leköti öt a suli és a maffia ugyei. Látom rajta hogy fáratt elmélázásomat egy ujabb fájás szakitotta meg.Kimásztam az ágyból elvanszorogtam a fürdöig. Már egyedül lakunk nem messze a Bleck rezidenciától.Ezis egy gyönyörü szép régi stilusú ház.Hatalmas csodaszép kertel és a ház csodás. A gyerekszoba valami eszméletlen ebbe Matheo kivette a szerepét .A gyerekkel kapcsolatos dolgokra mindig szakit idöt egy ultrahang vizsgálatot se hagyot ki nagyon várja má, hogy megszülessen. Beléptem a fürdöbe nagy nehezen levetköztem és a zuhany alá áltam .Lezuhanyoztam egy könnyü nyári ruhát vettem fel  a telefonomért nyultam .Matheot kesztem hivni 3 csörgés után felvette.

Szia édes valami bajvan?Hajnali fél4 mért nem pihesz lassan énis indulok haza csak még van egy két elintézni valòm.

Szia édesem ne ess pánikba randbe?- kérdem töle.

Jo de mond ma.

Jön a baba elment a magzatviz.

Hogy mi azonnal indulok 10perc othol vagyok ne pánikolj lélegezz mélyeket .

Én nyugot vagyok ne izgulj.

Sem indulnunk kell  apa leszek .

Még hallottam a telefonba mielöt letete elmosojodtam. Lesétátam óvatosan a lépcsön nagy fájások közepette. Megfogtam a hetekkel ezelött elkészitet utazótáskát az ajtó mellöl és kisétáltam az udbarra .Az örök azonnal oda szaladtak mikor megláttak.

Matheo ur hivott hogy vigyázunk magára minnya itt lesz.- monta az egyik.

Rendbe .-bolintottam egyaprót.

Nemsokkal ez után iszonyu nagy sebrességgel száguldot be az udvara Matheo fekete reng rovelje félezett le . Kipattant a kocsiból oda szalatt hozám.

Nemlesz semmi baj édes minden rendbe ne pánikolj.- megfogtam az arcát szemébe néztem és igy szóltam.

Édeske nyugi itt csak te pánikolsz nyugi és mennyünk.Matheo a volán mögé akart ülni. Mikor megtorpantam.

Na nem én bisztos nemszálok be melléd.- bambán rám nézett.

Sem vezetnél te?
Persze .-monta.

De most mért?

Mert Sem nyugodt és ahogy elnézem te nagyon nem nyugoszol le .Holott nekem kéne pánikolnom .

Oke rendbe lenyugszom de megérthetnél engem is.

óh megértlek én énis örülök ma megszületik a kicsi.. hupsz majdnem elkotyogtam egy ujab fájás belekapaszkottam Matheo fekete ingjébe ami kurva jol ált neki .A fájások egyre sürübbek és egyre elviselhetetlenebbek.

Szájunk be a kocsiba és menyünk a kibaszot korházba mert külömben kinyirlak hogy eszt tetted velem ne nyavajogj itt mekem mert kurvara kinyirlak szedd ösze magad szüksegem van rád.-bolintott egyet beszáltunk a kocsiba elindultunk .Montam Matheonak hivja az orvost aszt monta lélegezek nyugogyak meg o a korhazba van o a szolgálatos minden rendbe lesz ne izgujak .A korházhoz érve egy kocos selyem halo ingbe és köntösbe bujtatot gyönörü nö ált toporzékolva .Én drága baratnőm.