Szomszédom egy démon (Bakugou x Reader ff)

😈1.fejezet😈

(T/N) élete a születése utáni pillanatokban véget ért volna, de végül egy rejtélyes, név és arc nélküli személy megmentette őt egy démontól, aki végzett szüleivel is. Letette őt a Raven Cég épületének ajtajában, majd felszívódott, mintha sose létezett volna.

A lány oly sokszor hallotta ezt a mesét, ami az ő megmentéséről szólt, hogy már kívülről fújta az egészet. Ő pedig mindannyiszor hálával a szívében gondolt arra a személyre. Mai napig nem tudta kideríteni ki volt az. Csupán azt tudta, hogy neki hála életben volt és új családja lett.

A Raven Cég minden egyes tagja kicsi kora óta úgy bánt vele, mint ha a sajátja lett volna. Szerették, óvták, védelmezték és tanították őt. Ő volt a kis hercegnő. Ha szerette volna, tudta, hogy élete végéig úgy vigyáztak volna rá, mint egy hímes tojásra.

Ám (Név) nem ezt akarta.

Ő bosszút akart és azt, hogy az összes gonosz démon eltűnjön véglegesen a földről.

Ezért lett belőle démonvadász. Ezért lett a legjobb, hogy minden egyes démont vagy gonosz lényt eltüntessen a világból. Ő lett a démonok Kaszása és ő soha nem bánta meg ezt a döntését.

Ezekkel a gondolatokkal a fejében lépkedett az egyik látszólag kihalt városrész kikövezett útján. Halk léptekkel ment és közben vigyázott arra meg ne lepjék őt. Habár nappal volt, néhány pokolbéli lény képes volt a napfényben is harcolni. Pont, mint az a lény, aki felé tartott jelenleg.

Aizawa, a Démonvadász részleg feje azt az információt kapta, hogy egy tűzdémon garázdálkodik a III. Kerület-ben. Az épületekre nézve, amik valaha pompás látványt nyújthattak most szinte a földig rombolva álltak ott. Ez a hely is, mint oly sok a földön a háború következményeit mutatta.

Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor ő még meg se született egy háború tört ki a démonok és az emberek között. A háború közben épületek omlottak össze, emberek haltak meg és minden romlásba került.

Az elkeserítő az volt, hogy az emberek veszítettek. A démonok átvették az uralmat a földön. Ők pedig kénytelenek voltak behódolni nekik és azt tenni, amit akartak.

A Raven ezután alakult meg titokban és lassan elkezdték a démonokat likvidálni. Az emberekkel ellentétben a démonok nem voltak családias természetűek, így ha valaki eltűnt közülük, nem nagyon érdekelte őket. Ezért sikerülhetett a cégnek ennyi démonnal végeznie anélkül, hogy valaki szagot fogott volna.

A lány ennek ellenére azért (Szem/Szín) íriszeivel tüzetesen átvizsgálta az épületek lerombolt tetejét, mert nem akart egy tűzdémon áldozata lenni. A tűzdémonokról az a hír járta, hogy szerettek magas helyeken, bányákban vagy hegyekben élni. Épp emiatt jobb, ha óvatos lesz.

Elővette ezért a fekete színű vadász öltözéke hátára csatolt kétélű kardot, majd szintén sötét csizmájában ellenőrizte az elrejtett fegyvert szükség esetére. Minden a helyén volt. Jöhet a vadászat.

Kezében a karddal elindult a démon kutatására miközben a feltámadó szél meglibbentette (Haj/Szín) színű haját. A lány félrehúzta, de a szél újra csak arcába fújta, ezért inkább felkötötte lófarokba. Jobban tudott így legalább harcolni is.

Miután újra elindult, meghallotta ahogy törmelékek peregtek le az egyik lerombolt épületről. Ez csak két dologra utalhatott. Egy, a szél túl erős volt nekik. Kettő, volt ott valaki vagy valami. Esetleg egy ember, aki itt bujkál? Vagy esetleg egy démon? Netán pont az, akinek a nyomában volt?

Ezt csak egy módon derítheti ki. Ha szembenéz vele.

(Név) ezért lassan erősen megszorítva kardját elindult arra, ahonnan a hangot hallotta. Halkan, szinte hang nélkül lopakodott oda, majd ahogy újabb törmelékek zúztak le megállt. Csúszó és robbanás szerű hangot hallott az egyik sikátor felől.