-De jó újra együtt látni így a Nyertes Szirtest és a fekete csapat kiváló kajakozóját- mondta Kocsis, mi pedig csak mosolyogtunk.-Menjahalálba hetvenőt azt kérdezi, hogy miért van ott a fekete csapat tagja ?
-olvasta fel Kocsis az egyik kommentet- Hanna , mesélnél?
-Öhm, khm- küszürültem meg a torkomat- persze. A kérdésére a válasz - kezdtem bele- én és a fekete csapat egyik tagja , vagyis Kornél egy párt alkotunk, lassan egy hónapja. És mivel elég messze lakunk egymástól , így hát most épp nálam van.
-Köszönöm szépen , Hanna a válaszod- köszönte meg Kocsis
-Nincs mit- feleltem egyszerűen . Aztán még legalább egy teljes órán át lájvoltunk.
-Köszönöm, hogy mind itt voltatok. Piros csapat külön köszönet, hogy elvállaltátok-köszönt el Kocsis
-Nagyon szívesen- mondtuk egyszerre, aztán ki léptünk a lájvból.
-Kicsit fárasztó, az igazgatótók - mondta Kornél
-Tudjuk- feleltük egyszerre. Aztán a következő pillanatban csengettek.
-Uuu megjött a kaja - pattant fel Lori az ágyból és az ajtó fele rohant , ezt pedig követte Zsombi és Bernadett is. Végül pedig mi ketten is le mentünk.
-Gyertek, és egyetek, mert ha nem akkor itt Lori mindjárt meg eszi az egészet.- mondta Bernadett, mire én felnevettem. Aztán így telt a délután , ott voltunk 5-en. Én , Kornél , Bernadett , Zsombi és Lori és ennél több szerintem nem is kellett. Hülyültünk, nevettünk , szívattuk egymást.
-Sziasztok gyerekek, megérkeztem- jött be a házba apu
-Jó estét- köszöntek a többiek , míg én le mentem és adtam egy puszit az arcára.
-Uuu, hagytatok nekem kaját ? - csillant fel apu szeme , amikor meglátta a rendelt ételt
-E e , felejtsd el - és el is vettem az asztalról- ez későbbre kell. Neked van a hűtőben rakott kel. - mosolyogtam rá kedvesen
-Csodás- húzta el a száját.
Bernadett, Zsombi és Lori még legalább 1 órát ott voltak, aztán haza mentek. Épp egy pillanatra mentem le , hogy kívánják apunak jó éjszakát. Aztán amikor be mentem a szobámba egy jó pár ruha szét volt dobálva.
-Te mit csináltál ?- kérdezem nevetve , mikor be értem a szobába
-Én?- tette magát- én semmit
-Most komolyan , szét dobáltad a ruháid?
-És ezért most meg fogsz büntetni?- kérdezte , te tetet féléssel
-Nem tudom? - vontam meg a vállam- általában az ilyenért büntetés jár - közben mentem oda és az ölébe ültem közben pedig hosszas csokolázba kezdtünk. Egyszer csak a hátamra döntött,majd ezután elég gyors tempóba kezdtek fogyógatni rólunk a ruhák. Míg végül nem volt rajtunk semmi.Majd csak élveztük azt , hogy együtt vagyunk...
