°A Halott Lelkek Figyelnek!°

Mi Történt Itt? (Pt1)

Egy szép napon úgy gondoltam hogy elkezdek elhagyatott helyek után kutatni... Meg akartam tudni mi ez a nagy hely amiről mindenki legendákat alkot.
Ez a hely egy 1840(ben) épült, először magyar laktanyaként, majd aztán lett oroszok lakta hely azaz Szovjetúnióban amíg, rendszerváltás nem történt. Annyit tudtam róla hogy édes nagypapám itt volt főtiszt, és ahogy cseperedtem fel, egyre jobban érdekelt ez a hely.
Egy szép napon elmentem, mit sem tudva hogy az épületek falai mit rejtenek. Bemásztam a kerítésen abba reménykedve hogy senki sem lát engem.
Nagyon rossz előérzetem volt ahogy betettem a lábamat az első épületbe.
Ez régen egy kórház épülete volt. Az első emeleten még semmi gyanús nem volt, két dolgot kivéve méghozzá a nagy huzat, és az orrcsavaró bűz amit, érezni lehetett.
Lassan mentem és bevillant egy kép egy emberről akit még ezelőtt sosem láttam. Ősz haja volt szemüveges, és látszólag orvosi köpenyt viselt. Gyorsan megpróbáltam észhez téríteni magamat mielőtt még bármi baj történne, mert őszintén ezek után nagyon nehezen vettem rá magamat már csak arra is, hogy megmozduljak...
De ki volt ez? - kérdeztem hangosan és ijedten...
Egy hang válaszol - Rihárd

Néztem ijedten abba reménykedve hogy csak valaki szivat engem, de senki sem volt sehol.
Felmegyek a második emeletre ami látszólag is sokkal rosszabb állapotban volt megérzésre is, és külsőleg is! Ott elég érdekes irományokat találtam a falba, természetesen oroszul amibe a következő volt vésve:
"Megőrültem de még is mit tehetnék ha nem engednek ki?"

Következő íráson megakadt a szemem mert egy név volt belevésve a falba - "Rihard"
Lesápadtam és valamiért nagyon nehezen kaptam levegőt, szinte már majdnem össze rogytam...

Semmi baj Regi, csak állj fel, és menj tovább! - mondtam úgy hogy a sírás kerülgetett.
Nagyon megijedtem de mikor össze szedtem magamat valami csattanás hallatszódott mellőlem... Balra nézek és látom hogy egy kabát esett mellém. Lassan odamentem felvettem, és láttam rajta hogy, ugyan azt a kabátot fogom a kezemben, mint amit az ősz hajú szemüveges férfi viselt... Vissza tettem a földre, és úgy döntöttem hogy szépen lassan ki kéne menni a helyről. Leindultam majd azt vettem észre hogy, a férfi áll előttem.
- Mi történt m.. Te meg ki a faszom vagy? - kérdezte ideges hangon.

- É.. Én csak.. Felkutatom a helyet mert itt volt a nagyapám főtiszt. - Válaszoltam félve, majd a férfi lassan, ijesztően elmosolyodott
Csak nézett a vörösen izzó szemeivel majd megszólal - Most velem jösz! - Mondta és hirtelen megragadta kezemet majd elkezdett lerángatni a lépcsőn.
Ellenkezni sem tudtam annyira elgyengültem attól hogy hozzám ért, majd lassan minden elsötétült...

- FOLYTATJUK -