What a feeling |L.S| ✔️

V.

A rengeteg dolog miatt sokszor felébredtem az éjszaka, de szerencsére a takaróm olyan érzetet adott, mintha valaki ölelne, így gyorsan vissza tudtam aludni mindegyik alkalommal, és reggelre kábé rendesen ki is tudtam pihenni magamat. A fal felé fordulva keltem fel, és még mindig megvolt az érzés, mintha valaki ölelne. Eszembe jutott, hogy lehet Louis már felébredt, és nem szeretném megváratni, így egy hirtelen mozdulattal fordultam meg, és akkor leesett a tantusz. Nem csak éreztem, hogy valaki ölel, igazából mellettem feküdt a férfi, akinek szállást adtam az éjszakára. Leegyszerűsítve egy ágyban aludtam Louis Tomlinsonnal. Valószínűleg megérezte a mozgolódásom, mert morogva nyitotta résnyire a szemét.

– Mi a fasz? – kérdezte morcosan.

– Jó reggelt – mondtam halkan, mert elég kínosnak tartottam, hogy Louis karja még mindig a derekamon volt.

– 'reggelt – köszöntött a reggeli, rekedt hangján – Hogy kerülök ide?

– Hát tegnap felajánlottad, hogy ma elmegyünk kávézni – túrtam a hajamba, és felültem az ágyon.

– Azt tudom, de hogy kerültem az ágyadba? – kérdezte, én pedig vállat vontam, mert arról már én sem tudtam semmit.

– Baszki, szerintem tegnap este bealudtam, mikor itt maradtam veled. Bocsánat, nem akartalak kényelmetlen helyzetbe hozni, vagy ilyesmi – darálta le, és már ki is bújt az ágyból.

– Nem, nem történt semmi. Igazából örülök neki, hogy nem kellett egyedül aludnom – vallottam be, ő pedig mosolyogva nézett rám.

– Na készüljünk el, és menjünk kávézni – mondta, majd már csak az ajtó csukódását vettem észre.

Gyorsan magamra kaptam egy rövidnadrágot és egy fehér túlméretezett inget, aminek csak az alsó gombjait gomboltam be. Mikor kiértem a konyhába, Louis egy csésze kávét kortyolt pizsamában.

– Nem baj, hogy csináltam, ugye? – biccentett a kávéfőző felé, mire megráztam a fejem.

– Ruhád van mára, vagy adjak? – kérdeztem, miközben felraktam a vizet forrni a reggeli teámhoz.

– Ahogy neked kényelmesebb. Ha nem akarsz, akkor még kávé előtt be kell ugranom egy boltba.

– Nem kell erre költened, adok mindent – vágom rá gyorsan, és a teafiltert a forró vízbe rakom.

Miután mindketten megvoltunk a reggelivel ismét a szobámban kötöttünk ki. A szekrényt kinyitva néztem a mellettem álló férfire, hogy válasszon kedvére.

– Szereted az ingeket, igaz? – mosolygott rám, a fan énem pedig valahol meghalt bennem attól a mosolytól.

– Áh, nem. Hobbiból tartom őket – legyintek, ő pedig felnevet a poénomon.

– Valami egyszerű tökéletesen megfelel – vonja meg a vállát.

– Nem tetszenek a ruháim, ugye? – kérdeztem kissé csalódottan, hisz mégiscsak az egyik kedvenc emberem áll előttem.

– De tetszenek, nagyon jó stílusod van, egyszerűen nem vagyok az az inges típus, bár ezt gondolom észrevetted – néz rám szerényen, nekem pedig egy kicsit talán feljebb kúszott az önbizalmam.

– Köszönöm – pirulok el fülig, majd kikapok egy fekete pólót és egy egyszerű szürke rövidnadrágot a szekrényből – Ez megfelel?

– Ha nem fog lógni rajtam, akkor igen – mondta vigyorogva.

– Ezzel arra célzol, hogy magas vagyok? – kérdeztem felháborodva.

– Ezzel arra célzol, hogy alacsony vagyok? – húzta össze a szemét játékosan, majd nevetve indult a fürdőbe átöltözni.