"Megint moziba jöttetek, taknyosok?"

785 22 0
                                    

Június 20 van alig vártam, hogy megérkezzek unokaöcsémhez aki Hawkinsban lakik.
Elvileg vannak velem egykorúak szóval nem leszek egyedül de remélem Mikeal is tudok időt tölteni

|| Mike szemszöge ||

Ma jön Madelaine akit nem olyan rég láttam de hiányzott. Nekem is és Nancynek is. Sokat meséltem róla Willéknek és ők is várják már. Mikor utoljára hívott azt mondta "csak 20 perc" de már 15 eltelt szóval. Mindegy is azt beszéltük a plázában találkozunk. Alig várom hogy lássam

|| madelaine szemszöge ||

Ittvagyok Hawkinsban. Nem olyan nagy szám de szeretek itt lenni. Mike azt mondta a  plázában találkozunk. Unatkoztam mivel hamarabb ideértem de amint megláttam Mikeot és ő is engem egyből elszállt minden bajom. Szorosan megöleltük egymást és beszélgetni kezdtem a barátaival. Oké szóval a kis vörös Max, Willt, Dustint és Lucast már ismerem de aztmondták egy lány valami Tizi még nincs itt.
-Amíg rá várunk együnk egy fagyit és nézzük meg a "szüleinket"-mondta Mike mire én ezt az egészet nem tudtam hova tenni de hagytam a fenébe
Mikor odaértünk a fagyishoz valami fura matrózruhás kezdett velem flörtölni mivel én álltam a sor elején
-Steve te barom mi vagyunk azok!-cseszte le Max az előbb említett személyt
Akkor ő az a bizonyos Steve Harrington
-Megint moziba jöttetek, taknyosok?-kezdett komolyabb arcok felvenni
-nem! Az unokanővérem érkezését ünnepeljük ma ezért téged és Robint ma meghívjuk vacsorázni-mondta elégedettem Mike és kiviharzott velünk az oldalán a fagyizóból

Este hét órakor már mindenki szépen felöltözve ment le az étkezőasztalkoz kivéve én ugye aki ajtótnyitott a vendégeknek
-Sziasztok Madelaine Wheeler vagyok gyertek be-üdvözöltem őket
-Szia én Robin vagyok ez a hugyagyú pedig Steve-mondta Robin mosollyal az arcán
-Jó estét hölgyem-köszönt udvariasan majd egy piros rózsacsokrot átnyújtott nekem
A rózsacsokrot vízbetettem és mivel Mike volt oly' kedves kiszolgálta a vendégeket
-Madelaine ha kérdezhetem mi hozott hawkinsba?-tette fel a kérdését az első falat után Steve
-Hát igazából azért jöttem mert ugye itt van az unokaöcsém és mondta, hogy több velem egykorú is van szóval tudok kikkel lógni-feleltem
-Témánál vagyunk...-mondta feszültséggel az arcán Mike
Dehát a környéken csak én és Robin vagyunk veled egykorúak nem Robin?-kérdezte összezavarodottan Steve miközben Robin felé fordította fejét
-De igen, nem emlékeznék másra mivel gimi után kb. mindenki elhúzott és mind a jó arcok-felelte Robin
én elősszor csak összezavarodottan bámultam utána pedig dühösen néztem unokaöcsémre
Mike? Te tényleg hazudtál nekem? nagy részben azért jöttem ide mert itt vagy persze, de a tudat, hogy lesznek velem egykorúak megnyuhtatott ugyanis te gondolom 24/17 a haverjaiddal fogsz játszani meg minden!-mondtam teljesen felháborodva
-Igen de hiányoztál, és ha azt mondom, hogy csak egy csaj és egy pasi van aki veled egykorú tudom, hogy nem jössz el!-mondta majd beviharzott a szobájába amit egy ajtócsapás követett
-Ajtókat akarunk csapkodni?!-kérdeztem-Jó mert felőlem csapkodhatunk ajtókat_mondtam, majd miután feltoporzékoltam a vendégszobába, becsaptam az ajtót mind annak a rendje
Pár perc után viszont valaki kopogni kezdett az ajtómon

My kind of woman|| Steve Harrington ff ||Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt