My kind of woman|| Steve Harrington ff ||

"Féltékenység, aggodalom"

Sziasztok!-köszönt kedvesen az éppen minket kiszolgáló hölgy. Nagyon csinos babarózsaszín alapon fehér csíkos szoknyája volt. A vállára gyönyörű vörös hullámos haja pedig ráomlott. Eszméletlen szép volt
Gondolatmenetemből egy érintés zökkentett ki. Az asztalon megpihenő kezemhez ez másik ember keze ért hozzá. Összefonta ujjainkat és éjjeli érdes hangján megszólított-Mad, te mit kérsz?-kérdezte-Én köszönöm semmit-feleltem és Steve látta rajtam, hogy most gondolataim legmélyebb bugyraiból húzott fel egy érintéssel ezért csak egy innivalót kért nekem
Kezeink még mindíg összekulcsolva pihentek az étterem asztalán, ami nagyon semelyikőnket nem zavart
Steve és én egész idő alatt nem szóltunk egymáshoz, csak csendesen élveztük a másik társaságát
Miután kiértünk az étteremből elengedte a kezem majd egy pillanatra megtorpantam.
Elengedte a kezem. Ez a gondolat cikázott az agyam egyik pontjától a másikig
Olyan szintű sokkban voltam, hogy az álmosság és az ingerek miatt meg sem tudtam mozdulni
Ez a legutolsó emlékem, jelenleg egy idegen helyen vagyok vagyis pontosítva egy idegen ágyban
-Steve?-ejtettem ki ezt a nevet a számon miközben a szememet dörzsöltem-Itt vagyok-hallatszódott az előbb említett férfi hangja a fürdőszobából-Mi a szent szart csinálsz te ott?-kérdeztem szinte ordibálva
-Hát csipkerózsika amíg te aludtál, én felhívtam Mikeot, hogy ne aggódjanak és élsz még és rendbeszedtem magam-mondta miközben az ajtófélfánal támaszkodott
Egy fehér törölköző volt a dereka köré tekerve-Az oké de miért vagyok én itt?-kérdeztem miközben kikászálódtam az ágyból-Hát tegnap összeestél és gondoltam nem viszlek haza, Nancy lehet megfolyt álmodban szóval ez itt az otthonom, údv!-mondta miközben egy-két szónál a levegőben lévő kezével aszisztált

~

Most szálltunk be Steve kocsijába, hogy hazavigyen
Őszintén nagyon kedves volt és megálltunk egy autós reggelizőben ahol meghívott
-Tényleg köszönok mindent Steve-mondtam miközben ittam egy kortyot a milkshakemből-Bármikor Mad-mondta majd beindította a kocsit de amikor váltott magfogta a kezem és az sajátja alá helyezte
Mikor visszaértünk Steve házához a bejárati ajtónál egy nemkívánatos személy állt
-Madelaine! Hol a szent szarban voltál egész éjjel? Ezzel a hülyével? Most szépen haza megyünk-jelentette ki határozottan majd megragadta a karom
Nancy szorításából sikerült kijutnom de egy kissé mély karmolásnyom ékeskedett a csuklómon
-Hát jó!-kiabálta-Ahogy akarod! De ne gyere hozzám ha ez a faszfej valamilyen istentelen módon megbánt!-kiabálta idegesen majd beszállt az autójába és elhajtott
Fura volt. Soha nem láttam még ilyen idegesnek.
Nem is ideges volt. Jó bár az is de nem az volt a legfőbb érzelem amit a szemében és a tetteiben véltem felfedezni
Féltékenység
Gondolat menetemből egy kéz zökkentett ki ami a csuklómnál fogva húzott de kirántottam a kezem és felszisszentem mivel fájt a Nancy karmolása
-Neharagudj Mad, nem vettem észre-modnta Steve megbánóan majd mikor a házba értünk Steve kitakodni kezdett
-Itt kell lennie az istenért!-mérgelődött
-Steve minden oké?-kérdeztem miközben nyugtatásképpen lágyan kézfejére simítottam
Fura volt. Más érzelmeket véltem felfedezni az arcán mint tegnap este. Aggódott értem. Aggodalom volt észrevehető mogyoróbarna szemeiben. A szemeiben egy életre el tudtam volna veszni. A kiutat kerestem de nem is akartam kijutni olyan csodálatos volt.