My kind of woman|| Steve Harrington ff ||

"Hajnali óráink"

Steve!-kiabálta egy női hang és be is akarta törni az ajtót-Itt vagy drágám?-kérdezte a női hang aki valószínüleg az anyukája
-Igen anya mit szeretnél-kérdezte Steve tettetett türelemmel-Csak annyit, hogy légy oly' kedves és jó fiú, hogy elmosogatsz majd, mivel apáddal 3 napig nem leszünk itthon-mondta majd meg sem várva fia válaszát, lesietett a lépcsőn
-Mondthatom remek-reagálta le Steve édesanyja kérését-Mad te alszol az ágy bal én pedig a jobb oldalán-jelentette ki mire nemlegesen bólogatni kezdtem-Akkor?-kérdezte miközben fejét oldalra döntötte-A jobb oldalon szeretnék-jelentettem ki miközben a földet bámultam-Ahogy óhajtod-bólintott

•hajnali fél kettő•

Steve?-suttogtam a mellettem fekvő fiúnak-Steve!
Mad...-mondta miközben szemét törölgette-Hajnali 1 óra mit akarsz?!-kérdezte ingerülten
-Csak szólni akartam, hogy mosogass el-röhögtem a képébe majd a hátamra feküdtem-Mondhatom nagyon humoros Mad-tapsolt színpadiasan Steve mire egy meghajolást imitáltam
-Mostmár hagyj aludni-mondta majd visszafeküdt és elkezdett hangosan horkolni mire a fejéhez dobtam egy párnát

•hajnali 4 óra•

-De Steve most komolyan-mondtam eléggé ittasan poharamat szemlélve-Nancy és Jonathan tökre összeillenek, nem tudom mi bajod-mondtam miközben úgy vigyorogtam mint még soha
Steve csak egy érzelemmentes bólintással díjazta kijelentésem majd minden elsötétül egy pillanatra
Steve nincs már előttem, az egész szobáját indák lepik el, érzem, hogy nem vagyok egyedül.