Tudom, hogy akarsz!

3.rész

Midoriya Kacchan mellkasán feküdt, közben hallgatta, ahogy édesen szuszog. Olyan izmos volt a "párnája" hogy menten elvörösödött a gondolattól.
Felnézett, meglátta Bakugou eddig sosem látott arcát. Aludt, közben nyugodt volt, arca laza és...gyönyörű.
Sosem látta még ilyennek, ezért nem tudta levenni a tekintetét róla.

Ekkor Bakugou felébredt, lassan kinyitotta a szemét s szembetalálta magát Deku édes tekintetével és elmosolyodott.

Midoriya ettől mégjobban meglepődött s el is vörösödött kissé. És még ha ez nem lenne elég, egy csókot is kapott. Azt az édes csókot, amit újra és újra érezni akar.
Ekkor visszacsókolt, amikor Kacchan elvált ajkától, újra megcsókolta, majd az ölében kötött ki.

-Deku.. -suttogta kissé morogva.

-I-igen Kacchan...?

-Te még sosem csináltad, igaz? -megrázta a fejét. Ekkor egy újabb csókot kapott, majd nyelvével behatolt Bakugou s egyre nagyobb hévvel csókolt, amit Midoriya alig bírt követni s Kacchan hajába markolt, míg ő a fenekét markolázta.

Ekkor hirtelen fordított rajta, Deku került alulra, míg ő felette tornyosult. Végre. Gondolta magában.
Újra csókolni kezdte, nyelvével keményen kényesztette Midoriya száját s ajkait. Bő nyállal dolgoztak, s ez Deku aranyos arcán is végigfolyt.
Bakugou elvált tőle s szembe nézett a bekönnyezett Dekuval. De ő mégis akarta, érezte, hogy Midoriya itt még nem akar megállni.
Levette a fiú pólóját, aki szintén levette az övét s így folytatták amit abbahagytak.
Mikor a nadrágra került a sor, Bakugou erőteljesen fordított egyet Midoriyán, aki a hasára feküdt.

-K-ka..

-Tudom, hogy akarod! -suttogta, majd lerántotta róla a nadrágot. Végre láthatta ezt a formás feneket. Ekkor viszont csörögni kezdett a telefonja.

-Bassza meg! -mondta, de továbbra sem szállt le Dekuról.

-Kacchan én.. -az említett félbeszakította Midoriyát azzal, hogy ujját a saját szája elé helyezte, majd öntelten elvigyorodott.

-Halo! -szólt bele a telefonba, miközbe Deku csak lefagyva figyelte őt.

-Szia Bakugou! Denki vagyok. A bowling miatt hívlak, amit mára terveztünk.

-Nem érek rá! -ekkor kihangosította s ledobta maga elé és egyben Midoriya elé is a telefont. Mikor kikerült a telefon a kezéből, azonnal nekiállt Dekut kényesztetni maga alatt. Lehúzta a boxerét, míg Izuku befogta a száját, nehogy meghallja Denki a telefonba.

-De azt mondtad jössz!

-Közbe jött valami. -ekkor behatolt egyik ujjával, amit Deku továbbra is befogott szájjal tűrt, de legszívesebben felvisított volna.

-Micsoda?

-Kérdezd inkább Dekut, hátha megy. -ekkor behatolt a második ujjával is, amire Midoriya felnyögött egy halkat, pedig próbálta elnyomni a kezével a száját. Már-már sírt egy kicsit és csak imádkozott, hogy rakja le végre a telefont.

-Hát jó! De a... -ekkor Bakugou kinyomta a telefont s Deku végre fellélegezhetett.

-K-komolyan Kacchan? -akadt ki nyögések közepette.

-Tss.. -kihúzta ujjait, majd elkezdett a nadrágjával babrálni. -Oi Deku..

-Siess már.. -mondta ide oda billegtetve a már kellően kitágult fenekét. Ekkor Kacchan arcán hatalmas vigyor volt. Midoriya tényleg megváltozott.
Így hát kigobozta nadrágját, s elővette az égnek merevedő farkát. Lassan végigsimított Deku izmos hátán, majd beigazgatta a megfelelő helyre a tagját.

Amint behatolt, Midoriya hatalmasat nyögött s kihúzta magát az ágynak simulva. Bakugou még nem tolta be rendesen, vigyázva lendült benne újra, majd újra, de csak lassan.
Deku eközben a párnába harapott, könnye nyála egybefolyt s így ficánkolódott Bakugout érezve magában.

-Gy-gyorsabban Kacchan. -mondta.
Katsukinak ennyi kellett, becsesét teljesen Midoriyába engedte s felgyorsult. Ekkor hatalmasat nyögött, majd belemarkolt Deku hajába, aki továbbra is a párnát harapdálta.

-Én...mindjárt...elmegyek.. -suttogta Bakugou vággyal telien Midoriya fülébe, közben lelassulva s utolsókat lökve, majd egyszerre elmentek.

Még pihentette farkát a meleg tájékon, majd hanyatt lökte magát a fiú mellett.
Mikor Midoriya megfordult, Bakugou elvörösödve meglátta, hogy a párnája csupa nyál lett.
Tökéletes. Mosolyogott kissé túlságosan perverzen.

Deku feje vörös volt, próbált megszólalni a nagy zihálás közben, de végül csak egy mosoly sikerült neki. De az a mosoly jelentett Bakugounak mindent.

-Oi! Bakugou! Mi a frászt csinálsz?! -ekkor Kirishima benyitott, majd hála Kacchan jó reflexeinek magukra rántotta a takarót.
-Oké hogy csak recskázol, de ezt eddig nem...szégyelted...ennyire....
Midoriya-kun?? -tekintett a takaró alól kilogó zöld hajra.

-MIT AKARSZ IDIÓTA! -kiáltotta le Bakugou, miközben Deku lassan kihajolt a takaróból.

-Csak...szólni jöttem, hogy lassan indulunk bowlingozni.

-MÁR MONDTAM, HOGY NEM MEGYEK! BASSZÁTOK MEG! -robbantott egyet a kezével, majd Kirishima kiszaladt a szobából s becsapta az ajtót. -Mindenbe belerontanak. -csóválta meg a fejét, míg Deku helyezkedni kezdett a takaró alatt. A végleges pozícióban teljesen ráfeküdt Bakugoura s így próbált elszundítani.

-Oi Deku! Te nem hallottad a furahajút? Mennünk kéne az is..

-Csak egy kicsit. -helyezkedett.

-Ne merj a szavamba vágni, szaros Deku!

Loptam pár részletet egy másik könyvből, de egyszerűen nem tudtam megállni Lol.